Világgazdaság Online

A befolyásos osztrák lap megjegyzi, hogy az amerikai külügyminisztériumtól Orbán Viktor miniszterelnökhöz érkezett levél pontos szövegéről a magyar kormány szóvivője hallgatásba burkolózott.

Ebben Hillary Clinton „írásban rögzítette” a szóban már kifejezett aggodalmait. Egyértelmű, hogy a levél azokkal a törvényekkel kapcsolatos, amelyeket Clinton júniusban már jelzett, amikor arra szólította fel a magyar kormányt, hogy őrizze meg az igazságügy függetlenségét és a média szabadságát.

A bécsi lap szerint az időpontot nem véletlenül választották meg, ugyanis a jövő vasárnap lép életbe az új alkotmány, amelyet Orbán kormányzó pártja, a Fidesz egyedül dolgozott ki és több problematikus kitételt tartalmaz – például az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását a költségvetés-releváns törvények vizsgálatát illetően, mindaddig, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá.

A Die Presse úgy látja, hogy Clinton levele megmutatja, az amerikai-magyar kapcsolatok későbbi eszkalációját. Augusztusban ugyanis Eleni Tsakopoulos Kounakalis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt a megbízást kapta, hogy demarsot adjon át Orbánnak. December elején pedig ezt egy vendégcikke követte a „Heti Válasz” című lapban, amelyben Kounakalis figyelmeztetett az új törvényeknek a demokráciára gyakorolt „nyugtalanító hatására”.

A bécsi lap szerint a következő lépés már néhány hét múlva bekövetkezhet: Washingtonban ugyanis gondolkodnak arról, hogy ne indítsák-e újra a Szabad Európa Rádió magyar adását. Az amerikai kongresszus által finanszírozott adónak 1989 előtt az volt a feladata, hogy a kommunista kelet-európai hallgatóit a szabad Nyugatról származó cenzúrálatlan hírekkel lássa el.

A Die Presse idézte Charles Gáti magyar származású egyetemi professzort, aki a bécsi lapnak nyilatkozott, hogy még január folyamán panasszal akarnak élni az Amerikai Külügyminisztériumnál. Szerinte a gazdaság az egyetlen dolog, ami Orbánt pillanatnyilag engedékenységre kényszerítheti.

Az osztrák lap szerint tény, hogy Orbán pénzpolitikailag súlyos helyzetbe manőverezte magát. Budapest ugyanis pillanatnyilag az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal tárgyal azért, hogy betömje a finanszírozási lyukat, amelyet az UniCredit szakértői 15 milliárd euróra taksálják.

A pénzpiacok nem számítanak opciónak, hiszen Magyarország hitelképességét utoljára a Standard & Poor’s bóvli kategóriába minősítette le. A hitelezőkkel való tárgyalások elakadásának egyetlen oka van: A magyar kormány nem szeretné, ha belekontárkodnának a művébe.

Konkrétan arról van szó, vajon a segélyre szánt hitelt reformígéretekhez kössék-e, vagy sem. Az EU és az IMF számára csak az első változat jön szóba, Orbán számára viszont – legalábbis pillanatnyilag - csak a második.

A dacra irányuló minden demonstratív elszántság ellenére Gáti politológus valószínűtlennek tartja, hogy Orbán az EU-val és az IMF-fel való pókerjátszmában felül tud kerekedni. „Ha nincs megegyezés, Magyarországon tavasszal elfogy a pénz.”