Profitálnak a Kohéziós Alapból

A nyugat-európai EU-tagállamok cégei jelentősen profitálnak a kelet-közép-európai tagországoknak nyújtott uniós fejlesztési támogatásokból – áll abban a tanulmányban, amely a lengyel regionális fejlesztési minisztérium megbízásából készült. Az elemzés konkrétan azt vizsgálta meg, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) juttatott kohéziós és strukturális támogatásokból megvalósuló beruházásokból milyen mértékben részesednek a nyugat-európai kivitelező cégek.

Az elemzés számításai azt mutatják, hogy leginkább a német cégek profitálnak a felzárkóztatási támogatásokból: a legnagyobb európai gazdaság által a fejlesztési alapok büdzséjébe befizetett minden egyes euró 1,25 euróval növeli a német cégek exportjának értékét. A második legnagyobb EU-gazdaság, Franciaország esetében egy euró befizetés után viszont csak 20 eurócenttel nő a francia cégek kivitelének értéke. Mindenesetre az elemzésből kiderül, hogy a 2004–09 között a visegrádi országokban a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások keltette megrendelések a francia építőipari export öt százalékát tették ki.

A tanulmányt pár napja bemutató lengyel szakminiszter szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól. Az uniós költségvetés nettó befizető tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költségvetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat. A Kohéziós Alapból finanszírozott magyarországi infrastrukturális nagyberuházásoknál számos megbízást nyertek el a nyugat-európai vagy ilyen érdekeltségű cégek, azonban mellettük természetesen hazai vállalatok is szerepet kapnak. Utóbbira példa a Közgép Zrt. építőipari cég, amely az osztrák Strabag csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft.-vel, valamint a szintén osztrák érdekeltségű Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel közösen alkotott konzorciumaival három, jelenleg is futó vasútfejlesztési nagyprojektben látja el a kivitelezési munkálatokat. Ezek egyike a záhonyi széles nyomtávú vasúti alaphálózat korszerűsítésének második üteme, amelyet a három cégből álló konzorcium 14,5 milliárd forint értékű ajánlattal nyert el. A trió által megszerzett másik két vasúti beruházás pedig a Szajol–Püspökladány, valamint a Tárnok–Székesfehérvár közötti szakasz felújítása. Előbbi beruházást két külön projektre lebontva összességében mintegy 100 milliárdért vállalta el a konzorcium, míg az utóbbi, 55 milliárdos beruházásnál a három cég a Kelet-Út Kft.-vel egészül ki. A Szajol– Püspökladány szakasz felújítási projektjét nem hagyta jóvá még az Európai Bizottság, így ezt a projektet elvileg még érintheti a mintegy 140 milliárdos kohéziós forrás esetleges zárolása. A vasúti projektek mellett a Közgép autópálya-beruházásban is részt vesz. A cég a Strabag, illetve a Kelet-Út mellett a francia érdekeltségű Colas Hungária Zrt.-vel alkotja a C-S-K-K 2009 konzorciumot, amely az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49. számú főút közötti közel 35 kilométer hosszú szakaszát építi 32 milliárd forintért.

Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból érkező támogatásokat érinti. Az Európai Bizottság már korábban figyelmeztette Prágát: ha nem lép időben, júliustól felfüggesztheti a támogatások kifizetését.

Tar Gábor Prága leállította az uniós források lehívását Június végéig leállította az EU-források lehívását a cseh kormány, hogy addigra megszüntesse a nemzeti ellenőrzési rendszer hiányosságait. A lépés a

Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból érkező támogatásokat érinti. Az Európai Bizottság már korábban figyelmeztette Prágát: ha nem lép időben, júliustól felfüggesztheti a támogatások kifizetését. -->