Puhábbak voltunk a cseheknél
Nagyot változott a világ Brüszszelben bő másfél hónap alatt. Míg a december eleji EU-csúcs befejezése utáni órákban még az uniós vezetők is arról beszéltek, hogy Nagy-Britannia mellett csupán Magyarország nem hajlandó csatlakozni a fiskális paktumhoz, addig a mostani EU-csúcson kiderült: a konzekvensen nemet mondó britek mellett a Csehország fordít hátat – legalábbis egyelőre – a többi 25 uniós tagországnak.
A magyar álláspont felpuhulásának hátterében a kormánytagok nyilatkozatai szerint nagyrészt az áll, hogy az elmúlt hetekben világossá vált: hazánknak jó ideig gyakorlatilag semmilyen új kötelezettséget nem jelent, ha aláírja a szerződést. A csatlakozó, de még nem euróövezeti országokra ugyanis csak azután vonatkoznak majd a szorosabb költségvetési felügyeletet és automatikus uniós szankciókat jelentő paktum jogi következményei, miután beléptek az eurózónába – márpedig erre Magyarország esetében 2020 előtt nem kerül sor. A visszatáncolás másik oka, hogy az új szerződés nem írja elő az uniós adóharmonizációt sem.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után pozitívumként értékelte, hogy az egyelőre nem euróövezeti, de a szerződést aláíró uniós országok részt vehetnek majd a közös fizetőeszközt használó tagállamok értekezleteinek egy részén. Erre abban az esetben van lehetőségük, ha a csúcs témája a versenyképesség, az euró globális stratégiájának változása vagy annak alapvető reformja – a sürgős, akut válságelhárítást szolgáló ülésekről viszont továbbra is ki lesznek rekesztve.
Míg ez a kompromisszum Magyarországnak és a visegrádi csoport további két államának elfogadható volt, addig a cseheknek hivatalosan nem. „Csehországot teljes partnerként kellene kezelni. Mivel a részvételünk nem teljes egészében biztosított az üléseken, számunkra nem volt elfogadható a paktum” – jegyezte meg a csúcsot követően Petr Necas. A cseh miniszterelnök szerint a szerződés nem tartalmaz előnyöket az ország számára, és azt alkotmányügyi okokból sem írhatta volna alá, mivel az újabb jogokat ruház át Brüsszelre. Megemlítette azt is, hogy az euroszkeptikusként ismert Václav Klaus államelnök már jelezte: nem lenne hajlandó hozzájárulását adni egy ilyen egyezményhez.
A döntésnek főleg belpolitikai okai vannak, amelyre nagy befolyása volt a kormánykoalíció fő ereje, a Václav Klaus által alapított konzervatív ODS párt euroszkeptikus tagjainak – mondta a Világgazdaságnak Katerina Koubova. A DNES cseh napilap munkatársa valószínűnek tartja, hogy a kormány végül be fogja adni derekát, és aláírja a paktumot – ennek lehetőségét egyébként a cseh kormányfő sem zárta ki.
Az EU-csúcs főbb döntései
- Megegyezés a fiskális paktumról (a strukturális hiány nem haladhatja meg a 0,5 százalékot, automatikus szankciók a túlköltekező euróövezeti államokkal szemben, a büntetés a GDP 0,1 százalékát is elérheti)- Az ESM jóváhagyása: az állandó euróövezeti mentőalap 500 milliárd eurós kerettel indul júliustól
- Növekedési és foglalkoztatási paktum: strukturális alapok gyorsabb és hatékonyabb felhasználása utóbbi célra, „akciócsapatok” létrehozása a költések ellenőrzésére
- Az ESM jóváhagyása: az állandó euróövezeti mentőalap 500 milliárd eurós kerettel indul júliustól
- Növekedési és foglalkoztatási paktum: strukturális alapok gyorsabb és hatékonyabb felhasználása utóbbi célra, „akciócsapatok” létrehozása a költések ellenőrzésére-->
