Sokkoló jelentés a magyar korrupcióról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„A magyar cégek 30%-a vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónap során, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások egy jelentős része felderítetlen marad” – mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának cégtársa.
A bűncselekmények áldozatává vált cégeknél a korrupció a leggyakoribb visszaélésfajta, az általuk említett 81%-os (!) előfordulási arány jócskán meghaladja a közép-európai és a világátlagot is.
Állítását a felmérés azon megállapítása támasztja alá, hogy a visszaélések nagy részére csupán a véletlennek köszönhetően derült fény (38%), nem pedig tudatos belső ellenőrzési tevékenység eredményeként.
A gazdasági bűnözés áldozatául esett vállalatok 63%-a jelezte, hogy növekedett a gazdasági bűncselekményekből fakadó veszteségük.
„A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, míg 13%-uk esetében ez az összeg a 180 millió forintot is meghaladta. A magyar cégvezetők túlnyomó többsége ennek ellenére továbbra sem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő egy évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. A múltban tapasztalt adatok fényében azonban ez az optimista vélekedés teljesen érthetetlen” – vélekedik Fekete Miklós, a PwC cégtársa.
A munkahely elvesztése miatti félelem (43%) és az a vélelem, hogy a versenytársak megvesztegetéssel igyekeznek megbízásokat elnyerni (Magyarországon ez az arány 43%, szemben a regionális 30%-os átlaggal) abba az irányba hatnak, hogy a vállalatok úgy érzik, hogy ebben a gazdasági légkörben csak csalással lehet érvényesülni.
A veszély belülről fenyeget
A feltárt visszaélések több mint kétharmadát (69%) a cégek saját munkatársai követték el, szemben a közép-kelet-európai régióban tapasztalt 39%-kal, és a világszerte tapasztalt 53%-kal.
A megkérdezettek 86%-a mondta azt, hogy az emberek hajlamosak maguk is csalást elkövetni, ha úgy gondolják, hogy mások is ezt teszik – ami azt jelzi, hogy az emberek gondolkodásmódjával igen komoly problémák vannak.
Az esetek 46%-ában középvezető, 18% esetében pedig felsővezető volt az elkövető, vagyis az elkövetők 64%-a vezető beosztású volt. Ez igen aggasztó növekedés a 2007-es felméréshez képest, amikor a vezető beosztású elkövetők aránya még „csak” 47% volt.
A belső elkövetők ellen leggyakrabban alkalmazott szankció az elbocsátás volt (91%).
A visszaélési esetek 31%-a mögött külső elkövetők álltak, jellemzően maguk a vásárlók (60%), továbbá termékértékesítési képviselők/közvetítők (40%). A magyar cégek csupán a visszaélések 9%-ában indítottak büntető, illetve polgári peres eljárást a vállalaton kívüli elkövetőkkel szemben. Úgy látszik, hogy máshol többet tesznek a károk enyhítéséért, hiszen ez az arány a régió más országaiban jóval magasabb (31%),
A legtöbb céget súlyosan érintette a gazdasági válság. A válaszadók 62%-a számolt be pénzügyi teljesítményének elmúlt évi romlásáról. A gazdasági nehézségek hatására a visszaélések jellege is megváltozott, melynek legfőbb oka a pénzügyi teljesítmények elérésének igénye és az állások elvesztése miatti félelem. A megkérdezettek fele elmondta, hogy a létszámcsökkentések miatt kevesebb erőforrás jut a belső ellenőrzési területre, míg kétharmaduk válaszából az érződött, hogy a vezetőség inkább a vállalat fennmaradására koncentrál és nem a visszaéléssekkel kapcsolatos problémákra.
Fekete Miklós, a PwC szakértője az elmúlt tíz évben többször is publikált a témában és elkötelezett híve a gazdasági átláthatóságnak.
