Világgazdaság Online

A magyar származású közgazdász újságírók szűk csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott interjúban azt mondta, normális esetben a 440 milliárd eurónak elegendőnek kellene lennie egy Európa-méretű gazdaság számára.

A magyar származású amerikai közgazdász szerint, ha az Európai Unió "megfelelően" használta volna, és használná az átmeneti uniós válságkezelő alapot, akkor nem lenne most szükség a tűzerejének a megnövelésére. Soros György brüsszeli újságírók egy szűk csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott interjúban azt mondta, nem is tartja helyesnek harmadik országok, így Kína bevonását a folyamatokba, jóllehet, a jelenlegi helyzetben nem nagyon van más választása az EU-nak.
 

A befektetőt annak kapcsán kérdeztük, hogy egyre inkább nyilvánvaló, részben Kína nagyobb szerepvállalásával erősödhet meg a Nemzetközi Valutaalap, amelynek pedig nagyobb szerepet szánnak az EFSF tűzerejének növelésében. Ezáltal sokak, például Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos szerint Kína közvetve beleszólást kérhet az eurózóna döntéseibe.
 
Soros György szerint az elmúlt hetek, hónapok eseményei alapvetően jó irányba mutatnak, az EU vezetőinek ugyanis szerinte nem nagyon maradt más esélyük, mint az EFSF "feltőkésítése", az államkötvények megvédése, és az európai bankrendszer megerősítése. Ettől függetlenül viszont a folyamatok kezdik kikezdeni az EU egységét - mondta a közgazdász.
 
Kifejtette, a válságkezelés természete okán kezd két részre szakadni Európa. Most vannak hitelezők, és hitelfelvevők, a köztük lévő törésvonal pedig egyre élesebb - fogalmazott. "Ha arra kényszerítjük őket, hogy együtt éljenek, abból nem lesz jó házasság" - tette hozzá Soros György.
 
Elmondása szerint most értelmetlen arról beszélni, hogy jó-e az euró, vagy nem, és az eurózóna-tagságról szóló viták is parttalanok. Szerinte ezeket a vitákat az euró megalakítása előtt kellett volna lefolytatni. "Az euró létezik, ennek összeomlása katasztrofális következményekkel járna, és az 1930-as évek nagy gazdasági válságához hasonló folyamatok indulnának el". Leszögezte, az euró nélkül nem fog menni a kilábalás.
 
Mindezzel együtt is úgy látja, hogy az euró képes lesz arra, hogy az eurózóna válságát túlélje, de ehhez megfelelő előkészítő munkára lesz szükség. Mint mondta, nagyon sok múlik a következő néhány hónapon, hiszen "Európa most nem tűnik felkészültnek, de mondjuk 3 hónap múlva már elképzelhető, hogy elég erős lesz. Ekkor már képes lehet elviselni egy görög államcsődöt" - mondta Soros György. Szerinte a most érzékelhető európai események hamarosan beérhetnek.
 
Hogy mi lesz Görögország jövője, azt nem kívánta megjósolni a befektető, szerinte a túlélés és az államcsőd is reális forgatókönyv, ahogyan nyitott kérdés az is, hogy Athén az eurózóna, és így az EU tagja marad-e, vagy sem. Ha viszont a görögök megkapták a következő hitelrészletet, ezt követően csak rajtuk múlik, hogy teljesítik-e az előírt feltételeket, és így milyen jövőt választanak maguknak.
 
Arra a kérdésre, hogy örülhetnek-e most az eurózónán kívüli országok annak, hogy nem tagjai az övezetnek, Soros György azt mondta, kétségtelenül vannak előnyök. Példaként említette Nagy-Britanniát, amely a fontban kibocsátott államkötvényein keresztül olcsóbban finanszírozza a saját államadósságát, mint az egyébként jobb gazdasági mutatókkal rendelkező Spanyolország. Szerinte a különbség pusztán az eurózóna-tagságból adódik, és nem a sikeresebb gazdaságpolitikából.
 
A kelet-európai országok szerinte nem jártak így sokkal jobban, hiszen ők meg amiatt nyögik az eurózóna-válság következményeit, hogy a legnagyobb exportpiacuk, Németország az eurózóna tagja. Tehát Magyarországra, és a többi régiós államra is több szempontból is hat az euróövezet krízise.