Stabilitási paktum: tűzoltás helyett megelőzés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A jövőbeni fiskális paktumot tekintve a cél az volt, hogy a mostani tanácskozáson sikerüljön megegyezni annak szövegéről, így a következő, márciusi EU-csúcson már alá is lehet írni a szerződést. Bár az elmúlt hetekben kiszivárgott hírek alapján a paktum végleges verziója több ponton is puhább lesz, mint azt eredetileg tervezték, egyes uniós tagállamok továbbra is elutasítják annak aláírását. A már decemberben határozott nemet mondó Nagy-Britannia után tegnap Lengyelország is kételyeit fejezte ki a megállapodással kapcsolatban: „A jelenlegi formájában nem fogjuk elfogadni” a paktumot – mondta Donald Tusk. A lengyel kormányfő elsősorban azt kifogásolja, hogy a nem euróövezeti EU-tagállamoknak kevés beleszólásuk van.
A visegrádi csoport (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) egyetértenek abban, hogy módosításokra és kiegészítésekre van szükség a pénzügyi unióról szóló új szerződés szövegtervezetében – mondta ezzel összhangban Szijjártó Péter tegnap a négy ország miniszterelnökének különmegbeszélése után. A magyar kormányfő szóvivője szerint szükségesnek tartják, hogy a még nem euróövezeti országok képviselői is részt vehessenek a jövőben a zónabeli tagállamok csúcstalálkozóin.
A decemberi EU-csúcson elhatározott fiskális uniót azzal a céllal hívja életre Brüsszel, hogy a költségvetési politikák koordinációja, a büdzsék uniós kontrollja és a jelenleginél szigorúbb szankciók által megakadályozzák a túlzott hiányok és így a jövőbeni adósságválságok kialakulását. Orbán Viktor miniszterelnök a csomag fellazulása láttán legutóbb már úgy nyilatkozott: azt javasolja majd a parlamentnek, hogy Magyarország is csatlakozzon a paktumhoz. A tárgyalások során megerősödött például az az elv, hogy a szerződést aláíró nem euróövezeti országokra nézve a jogkövetkezmények akkortól élnek majd, ha bevezették az eurót.
Az EU-csúcs másik fő témája az ideiglenes euróövezeti mentőalapot (EFSF) július elsejével felváltó állandó mentőalap volt: az ennek létrehozására vonatkozó megállapodást tegnap már alá is írhatták. Bár az elmúlt hetekben mind az IMF, mind az EKB a mellett lobbizott, hogy a tagországok emeljék 750 milliárd euróra az ESM 500 milliárd eurósra tervezett keretét, erre – elsősorban a legnagyobb nettó befizető, Németország ellenállása miatt – egyelőre nem kerül sor. Angela Merkel kancellár ugyanis már előzetesen jelezte, hogy a plafon megemeléséről a márciusi csúcsig nem kíván tárgyalni.
A csúcson emellett szóba került a görög válság ügye is: az eurózóna vezetői a jövőben nagyobb kontrollt szeretnének kapni a görög megszorítások végrehajtása felett. Athén mindenesetre visszautasította azt az ötletet, hogy ennek keretében az EU egy vétó joggal rendelkező biztost ültessen a nyakába. Wéber Balázs
Újabb negatív rekordok Portugáliában
Soha nem látott magasságokba szökött a portugál államcsőd esetére köthető biztosítások (CDS) ára: 10 millió eurónyi, ötéves lejáratú állampapír bebiztosítása tegnap már 3,95 millió euróba került a Reuters szerint – pénteken még „csak” 3,8 millió euró volt ez az összeg. Ezzel párhuzamosan rekordokat döntöttek a hozamok a másodlagos államkötvénypiacokon is: a tízéves lejáratú portugál papírok kamata 17 százalék fölé kúszott tegnap – ez a legmagasabb érték az ország euróövezeti tagságának kezdete óta.Az év elején sikeres aukciókat végrehajtó Olaszország iránt viszont tovább is nő a bizalom a befektetők körében: Rómának tegnap jelentős hozamcsökkenés mellett sikerült 5,5 milliárd eurót felvenni a tőkepiacokon.
Az év elején sikeres aukciókat végrehajtó Olaszország iránt viszont tovább is nő a bizalom a befektetők körében: Rómának tegnap jelentős hozamcsökkenés mellett sikerült 5,5 milliárd eurót felvenni a tőkepiacokon. -->
