Surányi György: visszatért a 13. havi nyugdíj

Hiába laza a monetáris politika, hiába nem szigorít a költségvetés (amire nincs is szükség), a gazdaságpolitika hitelességi deficitje miatt sem a belföldi és külföldi befektetők, sem a hazai fogyasztók nem képesek arra, hogy saját döntéseik révén hosszú távon a beruházások és a kereslet növekedését, és így a foglalkoztatás emelését eredményezzék – mondta Surányi György a Világgazdaság évindító konferenciáján.

Az MNB volt elnöke előadásában kiemelte: 2011-ben jelentős fiskális stimulus ment végbe, aminek a pozitív hatása igencsak kérdése, elsősorban azért, mert a bevezetett adóváltozások (egykulcsos szja, családi adókedvezmény, társasági adó csökkentése) akkora jövedelem-kiesést okoztak a költségvetésben, hogy új adók bevezetésével (válságadók, ágazati különadók) kellett ellensúlyozni a keletkezett hiányt. Ráadásul az új adók kiszámíthatósága megkérdőjelezhető, míg az adókedvezmények nem váltották be a reményeket.

Az elmúlt négy évben növekedett az államadósság, a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem adósságtörlesztésre fordította a kormányzat. Ennek nyomán is a hosszú távú kötelezettsége az államnak a magánnyugdíj pénztári megtakarítások összegével megnövekedett. Legalább ilyen

fontos, hogy az államháztartás számára tényleges terhet jelentő nettó államadósság 2001 óta a 2006-2008-as időszakot kivéve folyamatosan növekszik – tette hozzá.

A volt jegybankelnök szerint 2013 óta a monetáris politikában jelentős lazítás következett be, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a magyar gazdaság elkerülje a deflációt, aminek igen kedvezőtlen a hatása. A defláció miatt a magyar államadósság , illetve a cégek és a háztartások adósságának reálértéke durván emelkedik. A nyugdíjkasszában három év alatt összesen 9 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt, vagyis akarva vagy akaratlanul visszakerült a rendszerbe 13. havi nyugdíj. A nyugdíjak , illetve a reálkamatok megemelkedése így folyamatosan megszorításokra kényszeríti a fiskális politikát.

Két fő oka van annak, hogy a monetáris lazítás ellenére sem igazodik az infláció a 3 százalékos jegybanki célhoz. Egyrészt külső okok, a nyersanyagárak és az energiaárak csökkenése, másrészt a belső kereslet hiánya játszik szerepet. Emellett szerinte a piacidegen rezsicsökkentés is hozzájárul a deflációhoz.