Szabadkereskedelem alakulóban az EU és az USA között

A téma mára komollyá válását jelzi, hogy az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel de Gucht február közepén Washingtonban járt, hogy megbeszélést folytasson hivatalos amerikai személyekkel a szabadkereskedelmi egyezményről megkötéséről tartandó hivatalos tárgyalások előkészítéséről. A The Washington Post jelentése szerint egy amerikai kereskedelmi kormányzati illetékes pozitívan nyilatkozott arról a Brüsszelből érkezett hírről, miszerint az Európai Unióban már megvan az akarat ahhoz, amire szükség van egy ilyen egyezmény nyélbe ütéséhez. Minderre azt követően került sor, hogy az utóbbi hónapokban felerősödtek az erről szóló hivatalos megnyilatkozások. Újabban pedig Obama amerikai elnök, Merkel német kancellár, Barroso, az Európai Bizottság elnöke is erőteljes támogatásáról biztosította egy EU-USA közti szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttét. 

De tekintsünk vissza néhány hónapra, mi vezetett eddig. Például Németország nevében Westerwelle szövetségi külügyminiszter már a múlt év október végén, a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva, leszögezte, az Európai Uniónak nem csupán kül– és biztonságpolitikai tekintetben, hanem gazdaságilag is szorosabban együtt kell működnie. „Sürgetem, hogy Európa és Észak-Amerika a lehető leghamarabb kezdjen megbeszéléseket egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról” „A szabad kereskedelem ugyanis a növekedésnek sokkal jobban bevált motorja. Egy megfelelő gazdasági övezet tehát az egyik válasz az adósságválságra mind Európában, mind az Egyesült Államokban”- fejtegette a német külügyminiszter.

Ennél szókimondóbban nyilatkozott Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A washingtoni John-Hopkins Egyetemen tartott beszédében egyenesen követelte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok kössön szabadkereskedelmi egyezményt. Mert egy ilyen megállapodás az Atlanti Óceán mindkét oldalán „nagy lökést” adna a gazdasági növekedésnek. Már évek óta folyik a vita egy ilyen egyezményről, de konkrét előrelépés nem történt annak ellenére, hogy már létrehoztak egy munkacsoportot a téma tanulmányozására – fejtegette szemrehányóan.  

Biden amerikai alelnök ez év február elején Münchenben mondott beszédében már konkrétan jelezte, az Egyesült Államok Európában egy nagy transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozására törekszik. Noha vannak nézeteltérések az európai-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének útjában, úgy hiszi, hogy ezeket le lehet küzdeni. „A siker jutalma pedig felmérhetetlen lenne” – vélekedett. Egy ilyen egyezmény hasznos lenne a növekedés, a munkahelyek teremtése számára, jó lenne az Atlanti Óceán mindkét oldalán. „Erősítené a globális kereskedelmi rendszert. Ezen kívül egy szabadkereskedelmi egyezmény új, stratégiai kulcselemet vinne bele a transzatlanti szövetségbe.”    

Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel de Gucht – az N24 német hírtévé jelentése szerint – pár nappal később szintén is az Egyesült Államokkal való szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére szólított fel. Ily módon nem csupán a válsággal küszködő európai gazdaság kapna segítséget, hanem megszilárdulna Európa helyzete is, mint az Egyesült Államok fontos kereskedelmi partnere – hangoztatta az ír fővárosban, Dublinban mondott beszédében. „A transzatlanti partnerség a világ legfontosabb partnersége.” A jó kapcsolatot azonban nem szabad magától értetődőnek tekinteni. Ő is emlékeztetett arra, már évek óta folyik a vita egy ilyen USA-EU közti szabadkereskedelmi egyezmény nyélbe ütéséről, konkrét eredményeket eddig azonban nem értek el, annak ellenére, hogy tavaly már munkacsoport jött létre a témában.

A német kamarai szövetség szerint is „helyes és jó lépés” az EU és az USA közti szabad kereskedelem

Ám a témában Magyarországot is érintő külföldi szakmai szervezetek is megszólaltak. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) külgazdasági részlegének főnöke, Volker Treier is „helyes és jó lépésnek” nevezte Barack Obama amerikai elnöknek az Unió állapotáról idén tartott beszédének azt a részét, amelyben az Európai Unióval való szabad kereskedelem mellett tört lándzsát. „A német-amerikai gazdasági kapcsolatok fontos impulzusokat kaphatnak egy uj transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménytől. Csupán az EU és az Egyesült Államok között létrejövő megfelelő egyezmény révén a német export negyed százalékponttal növekedhet”.

A Németországban működő amerikai vállalatokat tömörítő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Germany) pedig örömmel üdvözölte Obama elnök azon bejelentését, hogy rövidesen tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és az Európai Unió között átfogó kereskedelmi és befektetési partnerség kialakításáról. Szabad kereskedelmi egyezmény megvalósítása révén a gazdasági növekedést az Atlanti Óceán mindkét oldalán 1,5 százalékkal lehetne növelni. Ez pedig nem csupán az Egyesült Államok és Európa globális versenyképességéhez járulna hozzá, hanem éveken át a két gazdaság munkaerő- és növekedési motorja lenne mindkét gazdaság számára. 

„A politikai akarat megvan, most már a megvalósításon van a sor” – hangoztatta Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara elnök a múlt héten Bécsben tartott sajtóértekezletén. Szerinte egy ilyen egyezménnyel mindkét fél nyer, ám „nagy dobásra” van szükség, nem szabad semmilyen területet kihagyni – figyelmeztetett. Egy szabadkereskedelmi egyezménynek ugyanis éppúgy kell szabályoznia a vámok leépítését, mint a gazdaságilag jelentős, nem tarifális szabályozó intézkedéseket (műszaki szabványok, normák, állategészségügyi előírások stb.). Továbbá tárgyalni kell a szolgáltatásokról is, a befektetésekről, a szellemi tulajdonjogok védelméről, a versenyszabályokról (monopóliumok, kartellek stb.) és a közbeszerzésekről. Sőt, a szabadkereskedelmi egyezményhez kapcsolódva olyan nehéz pontokról is kellene tárgyalni, mint pénzügyi témák (banki szabályozás vagy pénzügyi tranzakciós adó). Christoph Leitl utalt arra, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót az a veszély fenyegeti, hogy szerepük csökken a világkereskedelemben. „Most megvan a lehetőségünk arra, hogy útmutató megegyezéseket kössünk a két gazdasági régió jövője számára, hiszen tíz év múlva már túl késő lenne, mert a világon más régiók lesznek majd a hangadók gazdasági tekintetben” – figyelmeztetett az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke.     

Ám arra is érdemes emlékeztetni, Martonyi János A Világgazdaság konferenciáján február elején tartott előadásában arra is rámutatott, az amerikaiakkal kötendő megállapodás kitárgyalása nem lesz könnyű.

A megbeszéléseken ugyanis elsősorban nem a hagyományos témákról, vagyis a vámok leépítéséről lesz szó, miután ezek szintje már most is elég alacsony, hanem arról lesznek viták, hogy miként lehetne olyan kérdésekben, mint például a GMO vagy az állategészségügy, szellemi tulajdonjog stb. közelíteni a szabályozásokat. Valójában az amerikai, illetve a japán megállapodások lesznek az első olyan esetek, amikor az EU azonos súlycsoportban lévő féllel egyezik meg a kétoldalú kereskedelem liberalizációjáról és a szabályozások közelítéséről. Brüsszeli becslések szerint, ha az EU szabadkereskedelmi megállapodást köt Japánnal és az USA-val, az közel 2 százalékkal növelheti meg az uniós GDP-t. Az EU külső kereskedelmének egyharmada szabadkereskedelmi megállapodások alapján zajlik, ha az unió egyezségre jut Japánnal és az USA-val, akkor ez az arány kétharmadra nő.

Azóta persze már több külföldi nyilatkozás rímelt a magyar külügyminiszternek a Világgazdaság-konferencián elhangzott előadásában felvázolt gondokkal. Vegyük például Anton Börnert, a Német Nagykereskedelmi- és Külkereskedelmi Szövetség elnökét, aki arra hívta fel a figyelmet, számos akadályt kell megszűntetni, mielőtt egy transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény létrejön.

A két fél ugyanis számos kérdésben nem ért egyet egymással, beleértve az agrártermékekkel folytatott kereskedelmet. Franciaország tart az agrártermékek terén folytatott versenytől, az Egyesült Államok pedig továbbra is be akarja tiltani a fertőzött marhahús importját az EU-ból. Viszont az EU a genetikusan manipulált élelmiszert nem hajlandó beengedni a piacára – hangoztatta Börner a Deutsche Welle globális tévének nyilatkozva. Arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad lebecsülni a bürokratikus akadályokat, különösen az Egyesült Államokban. Börner még attól is tart, hogy mivel egy EU-USA közti szabadkereskedelmi egyezmény a világ csaknem felének gazdasági teljesítményét fogná át, ez olyan kereskedelmi dominanciát jelentene, „amellyel vissza lehetne élni a multilateriális tárgyalások állandó megbénítására”.

Az amerikai relációban a legnagyobb az osztrák kereskedelmi aktívum

De térjünk vissza arra a kérdésre, mit várhat például közvetlen szomszédunk, Lajtán túli versenytársunk, vagyis Ausztria egy USA-EU közti szabadkereskedelmi egyezménytől? Ezzel kapcsolatban az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) rámutatott, az Egyesült Államok jelenleg is vonzó, a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner Ausztria számára, a harmadik legfontosabb, Németország és Olaszország után következve. 2011-ben az osztrák globális export 5,2 százaléka irányult az Egyesült Államokba. 2012 első 11 hónapjában pedig 6,46 milliárd euró értékben kerültek osztrák termékek az amerikai piacra, a növekedés 10,8 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban Ausztria 3,8 milliárd euró értékben importált amerikai termékeket. Az Egyesült Államok különlegesen fontos szerepet játszik Ausztria szempontjából, hiszen egyetlen más állammal sincs a kereskedelmi mérlegen olyan nagy osztrák aktívum, mint az amerikai relációban. Jelenleg osztrák vállalatok ötszáz képviseletet, lerakatot tartanak fenn az Egyesült Államokban, s az osztrák vállalatok által megvalósított befektetések értéke meghaladja az ötmilliárd eurót.
 
Figyelemre méltó az egyik osztrák tartomány évek óta tartó példamutatóan kiemelkedő exporteredményeit. Ugyanis a Linzben 2007. november közepén tartott „Exportnapon”, amelynek több mint ezer résztvevője volt, elhangzott, Felső Ausztriában 2010-re az exportvállalatok száma eléri a 7000-et  az 1999-ben feljegyzett 3500-zal és a 2007-ben regisztrált 5800-zal szemben – írta az Wirtchaft című kamarai lap 2007. november 16-i száma. Ugyanez a kamarai lap viszont 2013. február 1-jei számában már arról tudósított, hogy e szövetségi tartomány – az ezredforduló óta az exportját mint megkétszerezve, a tavalyi teljes osztrák exportnak már több mint a negyedét, a 25,9 százalékát adta, és a termékkivitelének 6,5 százaléka került az Egyesült Államok piacára.
 
Mindent egybevetve, annyi biztos, hogy nem lesz könnyű az EU-USA közti szabadkereskedelem sikeréhez vezető út, de az időbeni felkészülés eredményt hozhat. És Magyarországnak talán segíthet az Egyesült Államokban élő több mint másfél millió magyar származású amerikai, úgyis mint „Made in Hungary”-termékek potenciális fogyasztója, magyar turisztikai szolgáltatások igénybe vevője, netán mint potenciális befektetők Magyarországon…