Szociális szigort vár a piac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Európai Bíróság által néhány hete elmarasztalt hazai áfa-visszatérítési szabályok, illetve a várakozásoktól elmaradó gazdasági teljesítmény miatt az idei költségvetési tervek is borultak. A hiánycél teljesítését „kőbe véste” a kormány, miközben – az [origo] értesülései szerint – már a mai kormányülésen előterjeszti a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a törvénytervezetet, amely szerint még ősszel visszaadnák a visszatartott áfát.
A 2 százalékos többletcél teljesítéséhez egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora összegre lesz szükség, de százmilliárd forintos nagyság-rendű összegről beszélnek elemzők. A jövő évi hiánycél, amely a GDP 2,5 százaléka, csak 1000 milliárdos megszorítás árán lesz tartható, amelynek csak alig felét fedi le a döcögve megvalósuló Széll Kálmán-terv.
Ebből az apropóból tartott ötletbörzénken a legnépszerűbb javaslat a rokkantnyugdíjak rendszerének további szigorítása volt, jóllehet ezen a területen már az Orbán-, de még a Bajnai-kormány is tett lépéseket. Többen is jelezték a megkérdezettek közül, hogy itt a folyamat felgyorsítását várják a kormánytól. Az érintettek alkalmazhatóságával kapcsolatban erősek a kételyek, és a remélt költségvetési megtakarítások is elmaradhatnak a várttól – kommentálta a felvetést az egyik elemző. Mindenesetre a potyautasok kiszűrését, a nagyobb teherviselésre való rábírásukat nagyon fontosnak tartja.
A második legnépszerűbb felvetés a közszféra béren kívüli juttatásainak a megnyirbálása volt, pedig itt is jelentős szűkítés volt az elmúlt években. Elég, ha a 13. havi juttatás megvonására gondolunk, amelyet még a 2008-as IMF-csomag megkapásakor vállalt a kormány, igaz, később ebből valamennyit mégis kiosztottak. A béren kívüli juttatások rendszere átláthatatlan és esetenként indokolatlanul bőkezű – hangzik az egyik vélemény. A szakember szerint a közszféra javadalmazási rendszerét, teljesítménymérését, az elbocsáthatóság feltételeit, az általános minőségi kontrollt radikálisan közelíteni kell a magánszféra viszonyaihoz.
Ugyancsak elöl végzett a javaslatok közül a minimálbér eltörlése, mivel a munkaerőpiac torzulásához vezet, létezése a feketegazdaság malmára hajtja a vizet az egyik válaszadó véleménye szerint. Volt, aki e szabályozásban területi, mondjuk régiós differenciálást tartana jó megoldásnak, vagyis ne ugyanaz legyen a törvényesen adható minimum Budapesten, mint mondjuk Nógrád megyében.
A legalacsonyabb pontszámot a már sokat bírált különadók kiterjesztése kapta. A javaslatra – nem meglepő módon – minden válaszoló 1 pontot adott. Ugyancsak népszerűtlen volt az a felvetés, miszerint az állam értékesítse a nemrégen megvásárolt részvénycsomagját. Ezt a jelenlegi nyomott részvényáron egyáltalán nem tartanák szerencsésnek a szakértők. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter menesztését sem igazán tartják sürgető vagy fontos kérdésnek. Bár a tárcavezető munkáját sok kritika érte, de korai még annak eldöntése, hogy a gazdaságpolitikája megbukott – írta az egyik elemző.
Az előre megadottak mellett további javaslatokat is tehettek a megkérdezettek. Többen felvetették a vagyonadó bevezetésének szükségességét, ezt több országban az egykulcsos szja-val együtt vezették be, így javítva a rendszer méltányosságát. Érkezet javaslat az élvezeti cikkek jövedéki adójának emelésére is, ezt leszámítva bevételnövelés helyett inkább kiadáscsökkentést javasolnak a szakértők, mert az állam gazdasághoz viszonyított mérete még mindig nagynak mondható.
Az önkormányzati rendszer reformjának beindítását is sürgetik az elemzők, emellett a bürokráciacsökkentés terén látnak még teret a gazdaságpolitika előtt. Tettek javaslatot az elemzők az útdíjrendszer gyorsított bevezetésére, a nyugdíjak befagyasztására, az ártámogatások, illetve az idősek utazási kedvezményének eltörlésére, valamint a banki termékek árazásának átláthatóvá tételére, amellyel párhuzamosan a bankadót meg lehetne szüntetni. Volt, aki az adóelkerülés elleni keményebb fellépést, több vizsgálatot és a feketemunka elleni razziák fokozását indítványozta. Meglátjuk, hogy a javaslatokból mennyi köszön vissza a kormány intézkedéseiben.
Rövidebb sor, kevesebb illeték
Ma kerül a kormány elé a Magyary-terv részeként az a programcsomag, amelynek célja, hogy jelentősen csökkentse az állampolgárokra nehezedő bürokratikus terheket. „Az intézkedések célja, hogy másfél év alatt három ütemben, összesen 232 ügycsoport esetében egyszerűsödjön az állampolgári ügyintézés” – mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Kovács Zoltán szerint egyszerűsödhet a többi között a család- és gyermekügyek, a honosítási, az ingatlanokhoz kapcsolódó, valamint a közúti közlekedéssel kapcsolatos ügyek intézése, emellett a munkavállalással vagy a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyintézés. Egyszerűsítés várható továbbá a közoktatás, felsőoktatás, óvodai ellátás területén, a nyelvvizsga-bizonyítványok kiállítása és megszerzése során, illetve a külföldi képesítést tanúsító okiratok honosítása kapcsán is. Az államtitkár hozzátette: mindez összességében több milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a lakosság számára, amely elsősorban a párhuzamos ügyintézések és az ezzel járó többszöri illetékfizetés felszámolásából eredne.
Az MSZP ellenben úgy látja: Orbán Viktor vezette válságba Magyarországot, az ország jelenlegi helyzetéről az egykulcsos adóra épülő gazdaságpolitika tehet. „Bebizonyosodott, hogy az egykulcsos adórendszer megbukott, nem segíti a gazdaság, a fogyasztás és a foglalkoztatottság növekedését, s ezt már jobboldali közgazdászok is belátták” – mondta Mesterházy Attila. A szocialista pártelnök tegnap arra szólította fel a kormányfőt, mondja meg, milyen megszorításokra készül, és nevezze meg, melyek azok a feladatok, amelyek ellátásából az állam kivonulhat. „Nem az ország szuverenitása, hanem az emberek megélhetése, munkahelye és nyugdíja van veszélyben” – vélekedett Mesterházy Attila.-->
