Világgazdaság Online

Az egymás javaslataira adott válaszként értelmezhető tükörbeszédekből egyértelmű, hogy Európa két vezető hatalma abban egyetért, hogy az eurózóna válságnak kezelése és megoldása érdekében az európai szerződések módosítására van szükség. Az európai intézményrendszer és azon belül is az Európai Központi Bank (EKB) szerepéről, az eurókötvényekről, valamint a válságkezelés ritmusáról azonban továbbra is jelentősek a nézeteltérések Párizs és Berlin között.

A látszólagos egyetértés ellenére a legnagyobb konfliktust az EKB hatáskörének esetleges kibővítése okozza. "A központi bank független és az is marad" - mondta Sarkozy. Ez az egyetlen pont, amelyben a két ország meg tudott egyezni. Párizs ugyanis szeretné lehetővé tenni, hogy a frankfurti székhelyű intézmény közvetlenül segíthessen a nehézségekkel küzdő európai országoknak, ahogyan azt általában a központi jegybankok teszik. "Az EKB-nak más feladata van, mint az amerikai FED-nek, vagy a Bank of Englandnek" - válaszolta Merkel. "És nincs ok arra, hogy ez megváltozzon" - tette hozzá.

Az európai szerződések alapján az EKB feladata az árak stabilitásának biztosítása annak érdekében, hogy az infláció ne haladja meg a két százalékot Európában. Az EKB egy-egy alkalommal eddig is beavatkozott a költségvetési gondokkal küzdő országokban, például felvásárolta az olasz államadósság egy részét, de ezt diszkréten tette. Párizs az eljárást általános gyakorlattá tenné az adósságválság enyhítése érdekében, arra hivatkozva, hogy a válság kezdete óta az amerikai központi jegybank tízszer annyi amerikai államadósságot vásárolt fel, mint az EKB az eurózónában. Berlin azonban attól tart, hogy ez a megoldás jelentős inflációt és ennek következtében áremelkedést okozna az övezet országaiban.

Hasonló nézeteltérés jelentkezik az eurókötvények bevezetése területén is, amiről Németország úgy gondolja, hogy csak pillanatnyi fájdalomcsillapításra szolgálna, de az alapproblémát nem számolná fel.

Brüsszelből a francia javaslatokat azért éri a legtöbb kritika, mert amíg Németország az európai intézményrendszerre támaszkodva képzeli el a válságkezelést, addig Sarkozy a kormányközi egyeztetések erősítésében látja az eurózóna jövőjét, s touloni beszédében szót sem ejtett az Európai Bizottság szerepéről.

Az európai szerződések módosítására a december 9-i uniós csúcson benyújtandó közös francia-német javaslatokról legközelebb hétfőn egyezett a két ország vezetője a párizsi Elysée-palotában tervezett munkaebéden.