Tabut döntött az Ecofin

Szentesítheti a bankmentés ciprusi modelljét az az egyezség, amelyet csütörtökre virradóra hoztak meg az Európai Unió pénzügyminiszterei. A szokás szerint az utolsó pillanatban – az állam- és kormányfők fél nappal később kezdődő soros csúcstalálkozója előtt – megszületett kompromisszum szerint a nehéz helyzetbe került pénzintézetek szanálását elsősorban nem az adófizetők pénzéből (vagyis az ESM mentőalapból) finanszírozzák. A mentés elsőrendű forrása a részvényesek befektetett tőkéje, őket a céges betétesek, majd a magánbetétesek követik, akik betétjük nem biztosított, vagyis százezer euró feletti részét lesznek kénytelenek beáldozni. Az ESM-et és más szanálásra szánt forrásokat csak abban az esetben használják fel, ha a befektetések és betétek nem lesznek elegendőek a várhatóan 2018 után életbe lépő rendszerben.

A tagországok szakítottak tehát azzal a tabuval, miszerint magánbetétesek nem veszíthetik el megtakarításukat. Az EU-ban erre eddig egyszer volt példa: tavasszal a ciprusi bankrendszer megmentésére szánt pénzt részben a betétállományból finanszírozzák.

Az Ecofin döntése egyelőre az egyetlen kézzel fogható lépés a bankunió felé vezető úton. Jóllehet ennek kialakítására a tagországok vezetői tavaly decemberi brüsszeli találkozójukon konkrét menetrendet dolgoztak ki, fél évvel később úgy tűnik, a további előrehaladásra még egy ideig várni kell. Nem várnak komolyabb áttörést a ma végződő EU-csúcson sem, sőt, a következő hónapokban sem lehet sok újdonságra számítani. Ezt brüsszeli körökben elsősorban a szeptember 22-ére tervezett német választással magyarázzák, ám a jövő évi európai parlamenti választások, illetve az új uniós vezetők megválasztása körüli alkudozás is elvonhatja az energiákat azoktól a reformoktól, amelyek eddig is csigalassúsággal születtek meg.

A csúcsot még egy biztató hír vezette fel: az Európai Bizottság, a tagországokat képviselő tanács és az Európai Parlament vezetőinek végre sikerült politikai egyezségre jutni az EU következő, 2014-2020 közötti költségvetéséről (MFF). Az EP-ben leginkább a 960 milliárdos keret felhasználásának rugalmasságát szeretnék megnövelni, illetve azt vetik a tagországok szemére, hogy a büdzsé magában rejti a deficit lehetőségét. A testület márciusban már megvétózta a februárban elfogadott költségvetést, és most sem lehet biztosra venni a többség támogatását. Martin Schulz, az EP baloldali elnöke úgy nyilatkozott: latba veti a befolyását, hogy – a várakozások szerint jövő heti plenáris ülésükön – támogassák a büdzsé tervezetét.

Végső megállapodás híján egyelőre a levegőben lóg az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre szánt pénzek sorsa is. A többek között egy hatmilliárd eurós garanciaalapból álló keretpolitika az EU-csúcs másik fő témája. Andor László, az Európai Bizottság munka- és szociális ügyekért felelős tagja elmondta: a csúcs résztvevői várhatóan vállalják, hogy a tagországok októberig programot dolgozzanak ki a részben új forrásból, részben az Európai Szociális Alapból finanszírozott – Magyarország esetében 15 milliárd forintos – keret elköltésére. Az igazi eredményességnek azonban határt szab, hogy a növekedés várat magára Európában..

A cél szentesíti az eszközt?

Az Európai Bizottság a magyar kormány céljaival egyetért, csak a módszert vitatja – közölte Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított a devizahitel nyújtásának korlátozása miatt. A kormány képviselői is arról beszéltek tegnap, hogy fenntartják azt az álláspontjukat, a devizahitel kockázatos termék, amelynek korlátozása fogyasztóvédelmi kérdés. A bizottság felszólító levelet küldött a kormánynak azzal, hogy sérti a tőke áramlásának uniós elvét az a 2011-es rendelete, amely szerint csak annak adható devizahitel, akinek a kérdéses devizában folyósított havi bruttó jövedelme meghaladja a minimálbér tizenötszörösét.