Bod Péter Ákos: amit Orbán mondott, azt jelenti, soha nem lesz eurónk

Orbán Viktor szerint Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. A miniszterelnök erről tegnap a budapesti külképviselet-vezetői értekezleten beszélt, és bár ezúttal volt mögötte uniós zászló is, szavai euroszkepcicizmust mutattak. Olyannyira, hogy Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője tegnap meg is jegyezte, Orbán harcias beszéde olyan, mintha a brit konzervatívok fizetett tagja volna. Orbán úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket „lopakodó módon” közösségivé tegyenek az Európai Unióban. A kormányfő szerint az unióban újabb és újabb indítványok születnek – szerinte az alapszerződést sértő módon – a nemzetállamok és a közösség közötti korábbi egyensúly „lopakodó” kibillentésére, ami elfogadhatatlan. „Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi”, a tisztázatlan közösségi–nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – vélekedett.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert gazdasága nagyon sok szálon kötődik a közös pénzt használók övezetéhez. Egy sikeres valutaunió esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – mondta. Hozzáfűzte azt is, hogy ha Közép-Európa nem volna tagja az EU-nak, a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte azt a véleményét, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakozniuk az unióhoz.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz. Kiemelte azonban: Magyarországnak erőteljesen kell képviselnie Brüsszelben azt a gondolkodásmódot, amely szerint legitim dolog gazdaságpolitikai mozgásteret kivívniuk az eurózónához nem tartozó államoknak. Ellenkező esetben olyan gazdasági lépéseket kényszerítenek Magyarországra, amelyek ellentétesek a magyar gazdaság érdekeivel.

Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság – és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, „a bruttó szám is stimmelni fog”. Ugyanakkor harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő. Hozzátette: az unió által bírált bank- és a telekommunikációs adó és más célzott lépések nélkül azonban a „büdös életben” nem jutunk ki a válságból.

Magyarországnak nincs hivatalos euróövezeti csatlakozási dátuma – mondta el a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. „Orbán Viktor miniszterelnök most sem mondott csatlakozási céldátumot, hanem egy olyan határértéket jelölt meg, ami udvariasan azt jelenti, hogy soha nem fogunk csatlakozni az euróövezethez. Ehhez – Orbán szavai szerint – az EU-átlag 90 százalékát kellene elérnie az egy főre jutó GDP-nek – mondta Bod Péter Ákos. A professzor kiemelte: Magyarországon gyakorlatilag 10 éve megállt a konvergencia, és a számunkra legkedvezőbb módon számolva is 66 százalék az egy főre jutó GDP az EU-átlaghoz képest. „Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány nem lát esélyt arra, hogy euróövezeti tagok legyünk” – tette hozzá.

A történet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, hiszen Magyarország a csatlakozási szerződés aláírásával vállalta, hogy bevezeti az eurót, igaz, ehhez legalább két éven át teljesítenie kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Bod Péter Ákos azonban hangsúlyozta: „Az eurózóna intézményrendszere sem forszírozza a szerződés betű szerinti értelmezését, és inkább késleltetik a csatlakozást, mert bonyolítja az életüket néhány periférikus országnak a csatlakozása” – magyarázta a professzor. „Nem lépnek fel sem a dánokkal, sem a svédekkel szemben, amiért nem lépnek be, pedig a mutatóik alapján megtehetnék.”

A külügyminiszter az EU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással – közölte.

A külügyminiszter az EU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással – közölte. -->