Tényleg ilyen nagy a káosz az EU vezetésében
Angela Merkel számára a jelenlegi kritikus helyzetben a "kétlépcsős" - azaz a vasárnapi, majd a szerdai - csúcstalálkozó az egyetlen elfogadható megoldás. A német kancellár lemondta péntekre tervezett kormánynyilatkozatát, amelyben a Bundestag képviselőit a csúcs tervezett döntéseiről és ezen belül kormánya vállalásairól tájékoztatta volna. A lemondás oka pedig az, hogy a kancellárnak egyelőre nincs miről tájékoztatnia, az euróövezeti mentőalapról, az EFSF-ről még nem született megállapodás és így a német részvételről sem. Azt pedig az amúgy is szorult belpolitikai helyzetben lévő Merkel aligha engedhette volna meg magának, hogy olyan üres nyilatkozattal álljon elő, amit a német válságmenedzselést bíráló képviselők - és nem csak ellenzékiek - még inkább felhasználhatnak ellene.
A kancellár amúgy is ki van szolgáltatva a Bundestagnak, az EFSF-alappal kapcsolatos további lépésekhez, illetve a német szerepvállalás esetleges módosulásához ugyanis elengedhetetlen a parlamenti támogatás. A vasárnapi csúcsértekezleten ezért semmilyen konkrét döntés nem születhet, Angela Merkel ugyanis Bundestag-mandátum nélkül ahhoz nem járulhat hozzá. A parlamenti jóváhagyás pedig csakis a szerdai csúcs előestéjén születhet meg, feltéve, hogy a hétvégi első állam- és kormányfői találkozón Németország számára is elfogadható válságmegoldási forgatókönyv születik. A parlamenti kormánynyilatkozatot ezért a kancellár a jövő hét elejére halasztotta.
A már kibővített, 440 milliárd eurós mentőalappal kapcsolatban - a hivatalos cáfolatok ellenére - távol áll egymástól a német és a francia álláspont. Értesülések szerint Párizs a jelenlegi alap 2 000 milliárd euróra történő kibővítését szorgalmazza, továbbá azt is, hogy az EFSF az eddiginél jóval szélesebb körű alkalmazási jogkört kapjon. Berlin ezzel szemben maximum 1 000 milliárd euróra történő emelést tart elfogadhatónak, de azt is csak úgy, hogy közben a 211 milliárd eurós német szerepvállalás ne változzon. A Merkel- kormány egyetért az alap lehető leghatékonyabb felhasználhatóságának szükségességével, de a modellt illetően eltérnek az álláspontok.
Az eddigi mentőcsomagok ellenére a görög adósságválság nem enyhült, a német pénzügyminiszter szerint ezért hosszú távú megoldásra van szükség. A júliusban általuk önkéntesen vállalt 21 százalékos követelés-elengedés a miniszter szerint kevés, ennél jóval többre van szükség, a magánhitelezőknek Görögországgal szembeni követeléseik legkevesebb 50 százalékáról kellene lemondaniuk. Mindezt elsősorban a francia bankok elsődleges érintettsége miatt Párizs hevesen ellenezte.
A bankokat tehát az a veszély fenyegeti, hogy le kell mondaniuk görög követeléseik jelentős részéről. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy szorult helyzetbe kerülhetnek, és friss tőkére lesz szükségük. Németország és Franciaország egyetért a bankok feltőkésítésének szükségességével, de eltérnek az álláspontok a forrásokat illetően. Párizs azt sürgeti, hogy ennek az EFSF-ből kell történnie, Berlin szerint ez csak a végső eszköz lehet. Berlini értékelések szerint a káosz valóban olyan méretű, hogy egy csúcsértekezlet nem elegendő. Ha viszont a jövő heti második csúcson sem születik kölcsönösen elfogadható megállapodás, a pénzpiaci - és egyben bizalmi - válság - szinte megfékezhetetlenné válhat.
