Többet dolgoztatna mindenkit az unió
Az Európai Bizottság által készített dokumentum egyik fő javaslata, hogy az emberek a jelenleginél tovább dolgozzanak, azaz később lépjenek be a nyugdíjrendszerbe, és így is csökkentsék annak terheit. A bizottság szerint ezért át kell alakítani a munkahelyi, munkaerő-piaci gyakorlatokat, az Európai Szociális Alapot pedig fel kell használni az idősebb munkavállalók munkába állítására. Emellett szükséges a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségek korlátozása, valamint a nők és férfiak nyugdíjkorhatára közötti különbség megszüntetése is.
A jelentés kezdeményezi azt is, hogy – a jövőbeni fenntarthatóság érdekében – létesüljenek kiegészítő magánnyugdíjrendszerek. Ezeknek a biztonságosságát javítani kell, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával. Emellett biztosítani kell azt is, hogy a rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozók hazatérésük után határon túli éveik után is megkapják az öregkori ellátást.
A nyugdíjrendszerek működtetése ugyan tagállami hatáskör az unióban, ám a bizottság előremutató elemzésekkel segíti a tagországi kormányok reformterveit – idetartozik a Fehér könyv is. A testület néhány területen jogszabályalkotásra is készül, ilyen a magánmegtakarítások hordozhatósága és a több országban is működő magánpénztárak jobb szabályozása – mondta Andor.
A nyugdíjrendszerek reformja azért létfontosságú, mivel Európa öregszik. A nyugdíjasok jelenleg az EU népességének a 24 százalékát teszik ki – ez 120 millió fő –, egyre tovább élnek, számuk pedig növekszik, különösen ahogy a korábbi népességrobbanás korosztálya eléri a nyugdíjkorhatárt. Eközben egyre kevesebb gyerek születik, így az aktív munkaképes korúak száma esik: az EU dolgozó népessége jövőre már elkezd zsugorodni. A nyugdíjak így egyre nagyobb pénzügyi terhet jelentenek a nemzeti költségvetésekre, ráadásul a helyzetet még pénzügyi és gazdasági válság is súlyosbítja.
A fenntarthatóságra leselkedő veszélyeket jól jelzi, hogy míg 2008-ban minden legalább 65 éves emberre négy munkaképes korú személy jutott az unióban, addig 2060-ban egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú ember marad.
A Fehér könyv több országnál is ad „személyre szabott” javaslatokat. Magyarország nincs köztük, megemlíti viszont, hogy a 2009-es reformnak köszönhetően 2060-ban a GDP 10,5 százalékát költi majd nyugdíjra az ország, a szigorítás nélkül ez 13,8 százalék lenne. Említi továbbá a korengedményes nyugdíj tavaly decemberi megszüntetését és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, utóbbiról megjegyzi, eddig működési kiadásra ment el a pénz, ami a fenntarthatóságot veszélyeztetheti.
14–18 évet élhetünk nyugdíjasként
A Fehér könyv szerint Magyarországon a férfiaknál 14,1, a nőknél pedig átlagosan 18,2 év a 65 évtől számított várható élethossz – azaz a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése után körülbelül ennyi ideig kell majd gondoskodni róluk. A korhatár itthon jelenleg 62 év, a férfiak azonban már 60,1, a nők pedig 58,7 éves korukban kilépnek a munkaerőpiacról.A jelentés országonként közzéteszi, hogy egy-egy állam nyugdíjalapjának mekkora eszközállománya van a nemzeti össztermék százalékában. agyarországon ez az unió által hivatkozott 2009-es adat szerint 13,1 százalék. Az arányok nagy szóródást mutatnak, a Fehér könyv szerint a finneknél ez a szám 76 százalék körüli, az íreknél és a dánoknál 43-44 százalék feletti, míg például az olaszoknál 4,1 a franciáknál kevesebb mint egy százalék.
A nyugdíjkiadások ma az EU-ban átlagban a GDP tíz százalékát szívják el.
VG-összeállítás 14–18 évet élhetünk nyugdíjasként A Fehér könyv szerint Magyarországon a férfiaknál 14,1, a nőknél pedig átlagosan 18,2 év a 65 évtől számított várható élethossz – azaz a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése után körülbelül ennyi ideig kell majd gondoskodni róluk. A korhatár itthon jelenleg 62 év, a férfiak azonban már 60,1, a nők pedig 58,7 éves korukban kilépnek a munkaerőpiacról.
A jelentés országonként közzéteszi, hogy egy-egy állam nyugdíjalapjának mekkora eszközállománya van a nemzeti össztermék százalékában. agyarországon ez az unió által hivatkozott 2009-es adat szerint 13,1 százalék. Az arányok nagy szóródást mutatnak, a Fehér könyv szerint a finneknél ez a szám 76 százalék körüli, az íreknél és a dánoknál 43-44 százalék feletti, míg például az olaszoknál 4,1 a franciáknál kevesebb mint egy százalék.
A nyugdíjkiadások ma az EU-ban átlagban a GDP tíz százalékát szívják el. -->
