Történelmi pillanat: Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól

Több ezermilliárdos költségvetési megszorítások árán Magyarország kikerült a 9 éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól.

A Fidesz-kormány próbálkozott a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átvételével, hogy csökkentse a deficitet, de ez Európai Bizottság ezt egyszeri intézkedésnek minősítette.

A különböző szektorális különadók (bankadó, kiskereskedelmi különadó, energiaszektor adója, telekommunikációs különadó) sem győzték meg a bizottságot arról, hogy fenntartható módon 3 százalék alatt állhat a deficit.

A kormány például 25-ről 27 százalékra emelte az áfát - ami így a legmagasabb az EU-ban -, kivetette a telefonadót, bevezette a tranzakciós illetéket, folyamatos költségvetési zárolásokat rendelt el az elmúlt három évben, hogy alacsonyan maradjon a deficit.

A lyukat azonban részben maga a kormány növelte, például azzal, hogy egykulcsos, 16 százalékos szja-t vezetett be, ami leginkább a magas keresetűeknek, valamint részben a többgyermekeseknek segített, az alacsonyabb keresetűek viszont aligha örülhetek.

Jöhet az osztogatás?

Elemzők szerint nagy osztogatásra nincs tere a kormánynak a választások előtt, hiszen ha ismét 3 százalék fölé kerül a deficit, akkor könnyen visszakerülhetünk a szégyenpadra.

Az új Varga-csomag, ami már nem is lett volna szükséges a deficiteljárás megszüntetéséhez (pl. a tranzakciós adó emelése, bányajáradék emelése, egészségügyi hozzájárulás fizetése a kamatbevételek után) egyes szakértők szerint arra enged következtetni, hogy a kormány puffert képez, hogy osztogathasson.

Mások úgy vélik, hogy a költségvetésben elcsúszást láthat a kormány, és így biztosítják azt, hogy a hiány 3 százalék alatt maradjon.