Továbbra is sokba kerül a bankmentés Ausztriának

A költségvetési politika kialakítása a legkényesebb kérdése az október közepe óta tartó ausztriai kormányalakítási tárgyalásoknak. A szeptember végi választásokon győztes szociáldemokraták, illetve a mostani – már búcsúzó, ügyvezető – kormányban is nagykoalíciós partner Néppárt vezetői másfél hete jelentették be, hogy a következő öt évben 24,2 milliárd eurós költségvetési lyukat kell betömnie majd az országnak. Számos elemző azonban úgy véli, hogy ennél is magasabb lehet a szükséges konszolidáció értéke.

A nagykoalíciós pártok által meghatározott összegből 5,8 milliárd eurót tesz majd ki a bajba került bankok (Hypo Alpe Adria Bank, Kommunalkredit, Österreichische Volksbanken) kisegítésére fizetendő összeg. Az alpesi ország már eddig is több milliárd eurót fordított a pénzintézetek megmentésére. Különösen a csőd elkerülése érdekében még 2009-ben államosítással megmentett Hypo Alpe Adria bank életben tartása került sokba, mintegy 3,8 milliárd euróba az adófizetőknek. A pénzintézet alig két hónapja kapta a legutolsó, mintegy 700 millió erős tőkeinjekciót, azonban a Hypo vezetősége két hete újabb segítséget kért.

Becslések szerint a banknak legalább egymilliárd eurós pótlólagos tőkére lesz szüksége az év végéig. Pár nappal ezelőtt az ügyvezető kormány egyértelművé tette, hogy az új kabinetre marad az a döntés, hogy miként kezelik a Hypo 19 milliárd eurós rossz minőségű eszközeit. Ha ezt az állam teljesen átvállalja, akkor a jelenlegi 75 százalékos adósságráta a 80 százalékos mérték fölé emelkedik. A Standard & Poor’s pedig korábban már jelezte, hogy e szint újabb leminősítést okozhat. A hitelminősítő már tavaly januárban megvonta az alpesi országtól az elsőrendű AAA-besorolást, főként a bankok helyzete miatt.

A hitelintézetek helyzetének rendezése mellett komoly strukturális reformokat is meg kellene kezdeni az új kormánynak, bár a jelenlegi makrogazdasági helyzet még jól fest: a 4,9 százalékos munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb EU-szerte, illetve az egy főre jutó jövedelem értéke Luxemburg után a második legmagasabb az unióban. „Ha a hosszú távú trendeket nézzük, akkor Ausztria fordulóponthoz érkezett” – mondta a Financial Times-nak a bécsi IHS gazdaságkutató intézet igazgatója. Christian Keuschnigg szerint az ország gyenge pontja közé tartozik például a magas kulcsokat alkalmazó adórendszer, a kockázati tőke hiánya és a túlságosan bőkezű nyugdíjrendszer. Az utóbbi átalakítására az ügyvezető kormány alkancellára, a Néppárt vezetője, Michael Spindelegger is tett már utalást.

A szociáldemokraták vezetőjeként a kancellári posztot betöltő Werner Faymann azonban a költségvetés nehézségei ellenére még mindig megvalósíthatónak tartja az adóreformra tett választási ígéretét, miszerint csökkentenék az alacsony vagy közepes jövedelműek adóterheit, amit részben a vagyon típusú adók emelésével finanszíroznának. A korábban becsültnél rosszabb, 2018-ig tartó költségvetési pályára hivatkozva azonban nem adott konkrét időpontot az adóreformra. „Amint a költségvetési bevételek elkezdenek növekedni, vagy legalábbis megáll a csökkenésük, akkor megvalósítható lesz az adóreform” – mondta. A WIFO gazdaságkutató intézet igazgatója, Karl Aiginger szerint az adóreformra 2017-20018 körül lesz lehetőség, amikor is a WIFO várakozása szerint mintegy két százalékkal bővülhet a GDP.

2009 óta folyamatosan bővül a GDP

A legtöbb eurózóna-tagországgal szemben Ausztria tavaly és idén is elkerülte, elkerüli a recessziót, így elmondható, hogy az ország gazdasága a válság mélypontján, 2009-ben mért visszaesés óta minden évben bővült. A WIFO gazdaságkutató intézet és az Európai Bizottság prognózisa szerint is idén 0,4 százalékkal növekedhet a GDP.