Új pofon az ápolónőknek?
„A gyógyítás halálát jelentené, ha elfogadná a parlament a műszakpótlék csökkentésére tett javaslatot” – jelentette ki lapunknak Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke.
A munka törvénykönyvéről nemrég közzétett tervek szerint megszűnne a délutáni pótlék, az éjszakai pedig 50 százalékról 15-re apadna, ez a szakképzett ápolók átlagosan 125 ezer forintos nettó fizetését 20 ezerrel csökkentené. A változás a 90 ezer egészségügyi szakdolgozóból 50 ezer folyamatos munkarendben, ágy mellett, három műszakban dolgozót érintene. Pedig már ma is kevesen vannak: öt-hatezer ápolónő hiányzik a kórházakból.
A kamara írásban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a rosszul fizetett szakdolgozók erkölcsi megalázásként élik meg a tervezett jogszabályváltozást, nem tudják azt elfogadni. Így további elvándorlás lehet a következmény, az pedig a betegeken csattan. Mivel az orvoshiány miatt nem ritka, hogy egy ügyeletes doktornak két-három osztályt kell felügyelni, hatalmas a nővérek felelőssége is. „Érthetetlen, miként találhatta ki bárki, hogy még egyet csavar az amúgy is súlyos helyzetben lévő ágazaton” – fakadt ki az alelnök, aki saját bőrén érzi a betegellátás napi nehézségeit, hiszen a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ ápolási igazgatója.
Prugberger szerint az is aggályos, hogy az éjszakai műszakban egységesen 15 százalékos pótlékot írnának elő. „Mindez nem venné figyelembe az állandó éjszakás, és a váltott műszakban dolgozók közötti különbséget. A váltott munkarendben – például a folyamatos vagy a három műszakban – dolgozók fizikai megterhelése nagyobb, mint az állandó éjszakázáshoz már hozzászokott munkavállalóké – mutatott rá Prugberger Tamás. – Emiatt a kétféle munkarend közti különbségek elismerése az uniós országok jogrendjében elterjedt és indokolt” – tette hozzá.
B. L. A szakszervezetek még mindig tárgyalni akarnak A szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetéseket az új munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a kormánnyal és a munkáltatókkal, miután a múlt heti tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. A budapesti tájékoztatón az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elmondta azt is, egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról. Pedig a szeptemberi eleji kormányülés előtt kellene rá sort keríteni. Ráadásul a tervezet megvitatására több hónapra lenne szükség, ha pár hét alatt „átgyötrik” a parlamenten, az feszültségekhez vezet majd – figyelmeztettek a szakszervezeti vezetők.
A sajtótájékoztatón szóba került az Országos Érdekegyeztető Tanács hiánya is. Ezzel kapcsolatban elhangzott: a munka törvénykönyvéről a múlt csütörtökön folytatott tárgyalás bizonyította, a problémákat háromoldalú egyeztetésen lehet megoldani. Az OÉT megszüntetésének egyik kormányzati indoka az volt, hogy a rendszer pazarló. Ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési rendszer, amelyben az oldalakkal külön-külön tárgyalt a minisztérium, nem olcsóbb és nem is hatékonyabb az OÉT-nél – hangzott el. Ráadásul nemcsak a munka törvénykönyvéről, hanem a 2012-es adó- és járulékszabályokról, valamint a költségvetésről is egyeztetni kell a szociális partnerekkel.
VG -->
