BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb részletek a csomagról: nyugdíjrendszer, munkaerőpiac

Kedd délután egy zárt körű háttérbeszélgetésen Kármán András gazdasági államtitkár számos részletet árult el a pár órával korábban bejelentett Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban. A kormány 2013-14-ben 90 milliárd forintos bankadóval számol. Kissé érthetetlen, hogy mindezekhez miért kellett egy külön háttérbeszélgetést tartani.

Az intézkedések között szerepel a táppénz összegének, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének csökkentése, a nyugdíjemeléseknél inflációhoz kötött indexálás általánosítása, a teljes korkedvezményes lista felülvizsgálata, a gyógyszerkassza esetében nemzetközi referenciaárazás kidolgozása - írja a portfolio.hu.

Az intézkedések 7 területet érintenek, minden területhez konkrét megtakarítási összegeket rendeletek, amelyről már több körben tárgyalt a kormány.

  • Munkaerőpiac: itt a passzív juttatások visszafogása a cél, az önkormányzatok helyett a helyi vállalkozók kapnák meg a közmunkaprogram helyébe lépő nemzeti foglalkoztatási program "lebonyolítását".
    A kormány emellett azt tervezi, hogy tovább mérsékli a táppénz összegét, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejét is csökkenti.
    A kormány tervezi a több jogcímen igénybe vehető szociális transzferek összegének maximalizálását, valamint a családtámogatási ellátások szintének nominális rögzítését is.
    2012-ben 195 milliárd, 2013-bn 213 milliárd megtakarítás az ideihez képest.

  • Nyugdíjrendszer : Az inflációhoz kötött indexálást általánosítaná a kabinet, vagyis figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedés szempontját a nyugdíjak rendszeres emelésénél.
    - minden rokkantnyugdíjba vonult ember esetét megvizsgálja a kormány
    - a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségének drasztikus csökkentése is a kormány tervei között szerepel. Egyrészt a teljes korkedvezményes listát felülvizsgálnák és a jogosultak számát a felére csökkentenék.
    - a nyugellátás kedvezményeinek megszüntetését kívánja a kormány elérni a fegyveres testületeknél
    - a fegyveres testületeknél jelenleg érvényes kedvezményes nyugellátás megállapítási szabályokat szintén megszüntetné a kormány.
    2012: 99 milliárd, 2013: 129 milliárd megtakarítás

  • Közösségi közlekedés: A MÁV és Volán szorosabb integrációja ismét napirenden lesz. A kormány kamatmegtakarítással is számol, ha átvállalja a MÁV adósságát. Ehhez azonban a közlekedési cégnek kidolgozott üzletstratégiával kell rendelkeznie. A mintegy 300 milliárdos adósságrendezést a nyugdíjvagyonból fedeznék, ami így sem nem nyugdíjkiadásokra menne. Ez nem számítana bele az államháztartási hiányba, így kulcsfontosságú a 250 milliárdos stabilitási alap, amellyel jövőre és azután is számolni kell.
    2012: 45 milliárd, 2013: 60 milliárd megtakarítás.

  • Felsőoktatás: A kormány megpróbálja az államilag támogatott felsőoktatásban a természettudományos és a műszaki irányba eltolni a hangsúlyt: a tervezett megtakarítási összegek fényében elképzelhető, hogy a jövőben valamelyest csökken az államilag támogatott létszám. Emellett a kiüresedett kapacitásokat is felszámolná a kabinet.
    2012: 12 milliárd, 2013: 38 milliárd megtakarítás

  • Gyógyszerkassza: A gyógyszerkassza egyensúlyi helyzetének elérése érdekében kidolgozzák a nemzetközi referenciaárazást, a nagy értékű terápiák eredményességét nyomon követnék és felülvizsgálják a biotechnológiai terápiák eljárásrendjét is. Arra azonban nem tudott választ adni a minisztérium, hogy a kormánynak milyen szándékai vannak a gyógyszergyártók K+F kiadásainak leírhatóságával.
    2012: 83 milliárd, 2013: 120 milliárd megtakarítás.

  • Állam és önkormányzat : Az állami és önkormányzati szférában a kötelező állami feladatok méretgazdaságosságának szem előtt tartásával bizonyos kisebb intézmények összevonása is felmerülhet, ami azt mutatja, hogy a kormány érzékeny területekhez is hozzányúl. Szóba jöhet még ezen a területen egyes önkormányzati feladatok állami, központi szintre történő helyezése. A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy betiltja az önkormányzatok számára a működési hitel felvételét és fejlesztési hitelt is csak kormányhivatal ellenőrzése mellett kaphatnának.
    2012: 32 milliárd, 2013: 122 milliárd megtakarítás

  • Államadósság: Az államadósság-csökkentő alap esetében a kormány azzal számol, hogy 2013-ban és 2014-ben a jelenlegi összeg fele folyik be a költségvetésbe a pénzügyi vállalkozások különadójából. Vagyis a bankadó a tervezési horizonton nem fut ki a jelenlegi tervek szerint. A többi válságadó esetében viszont 2013-tól teljes megszűnéssel számolnak.
    Az alap befizetésének másik lába a 100 milliárd forintos úthasználati díj és a társasági adó (eredetileg 2013-tól tervezett) csökkentésének elhalasztásából származó 120 milliárd forint. Autópálya-matricából jelenleg 47 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, és a kormány ezt akarja 100 milliárd forintra felemelni. A rendszer kiépítésének költségeit ez a tétel nem tartalmazza, de a minisztérium elmondása szerint a kiépítés teljes egészében uniós forrásból finanszírozható.
    2012: 90 milliárd, 2013: 220 milliárd megtakarítás.
  • A délelőtti bejelentés után Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány vendégei előtt szűk körben, a sajtó kizárásával tartott egy rövid beszédet, a spórolási tervek keddi bemutatása után. Ám nem ez volt az egyetlen zárt körű információátadás a kormány részéről. Információink szerint a Kármán András által tartott háttérbeszélgetésre az elemzőket hívták meg.

    Kármán András egyébként a kormányzati honlapon videointerjút is adott, ahol leszögezte, hogy Magyarország számára csak az adósságcsökkentés útja járható, a további növelés aláásta volna a piaci bizalmat. Az adósságcsökkentést középpontba állító gazdaságpolitikát úgy kell végrehajtani, hogy egyrészt az államháztartási hiányt tartósan kell 3 alá csökkenteni, másrészt ezt úgy kell megtenni, hogy ez segítse a növekedést és a foglalkoztatást. Az államtitkár leszögezte, hogy tartósan csökkenő államadóssághoz fenntartható szintű növekedésre van szükség. Számot ugyan nem mondott, de Matolcsy György mai tájékoztatóját 4-6 százalékos növekedés eléréséről beszélt. Az Equilor szakértői úgy fogalmaztak , e szint elérése "nélkül ugyanis az egész tervezet valószínűleg tarthatatlan; vagyis nem, vagy csak rendkívül lassan nőhető ki az adósság, ami továbbra is súlyos kamatterheket róhat a költségvetésre, behatárolva annak későbbi mozgásterét."

    Kármán arról is beszélt, hogy az adósságszolgálatunk kamatterhei meghaladják a GDP 4 százalékát, ami szerinte több mint amennyit az egészségügyre fordít az ország. Ez kissé furcsa, hiszen Matolcsy előadásában még az áll, hogy Magyarország 2009-ben a GDP 5,02 százalékát költötte egészségügyre. Ez persze még mindig a legalacsonyabb arány a visegrádi országok között.

    Az államtitkár elmondása szerint a kamatfizetés csökkentése csak hosszabb távon lehetséges, ehhez csökkenteni kell az államadósságot magát, valamit erősíteni kell a befektetői bizalmat, ami csökkentheti a kamatszintet, így az közelebb kerülhet az eurozóna kamatszintjéhez.

    Az első elemzői reakciók pont ezeket a konkrétumokat, részleteket hiányolták: Orbán-csomag: hol vannak a konkrét számok?

    "Langyos": Elemzői vélekedés az Orbán-csomagról - Van B-terv is?

    "Csalódást keltő csomag": szárnyaló növekedés híján tarthatatlan

    Alapvetően ez az a program, amit a piacok vártak - mondta az InfoRádiónak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója, Mellár Tamás, aki szerint szükség volt arra, hogy a kormány olyan, középtávon fenntartható növekedési pályát vázoljon fel, amelyen a gazdaság úgy tud haladni, hogy az külső adósságnövekedést ne idézzen elő.

    Mellár hozzátette: a Széll Kálmán-tervben a kormány megfogalmazta, milyen intézkedések kellenek, hogy 2014-ig fenntartható gazdasági pályára álljon az ország, és szerepel benne az is, hogy az államadósságot ebben az időszakban miként lehet csökkenteni. Ez két olyan fontos elem, amelyet a vállalkozások és a külföldi befektetők vártak.

    Új gazdaságpolitikai szakasz kezdődik a szakértő szerint. Ez egy olyan gazdaságpolitika, amely kimondja: meg kell teremteni a fenntartható egyensúlyt, ami mentén biztosítani kell a növekedés feltételeit. Az első időszakban három százalék körüli gazdasági növekedéssel lehet számolni, utána akár négy-hat százalékos is lehet a fejlődés - emelte ki Mellár Tamás.

    Bár szerepelnek számok a koncepcióban, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója nem biztos abban, hogy azok a tervezetben leírtak szerint fognak megvalósulni. Ami fontos, hogy leverték a cövekeket, és megvan az irány, merre kell menni - fűzte hozzá.

    Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy vélekedett az Indexnek: az intézkedési terv legfontosabb üzenete az államadósság-csökkentése. Az elemző elégedett a kormányzati bejelentéssel, szerinte annak iránya jó, támogatható, ennél többet most nem lehetett várni.

    A társasági adócsökkentés késése kapcsán Suppan arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt feláldozzák az államadósság-csökkentés oltárán, de amit "elveszítenek a vámon, megnyerhetik a réven." Ha hitelesebb lesz a gazdaságpolitika és gyorsabban csökken az államadósság, akkor gyorsabban csökkennek a kamatterhek is, csökkenhet a kockázati felár, így olcsóbb finanszírozáshoz juthatnak a cégek, ami kompenzálhatja az üzleti szférát. Igaz - fűzte hozzá - egy ígérettől való elállás csökkenheti az üzleti bizalmat is.

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.