Válaszút elé állították Európát
Európának előbb meg kell erősíteni saját, euróövezeti mentőalapjait ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve a világ vezető gazdaságait tömörítő G20 csoport is nagyobb öszszegekkel szálljon be az eurómentésbe, derült ki a hétvégén Mexikóvárosban lezajlott G20-csúcson.
„Mindenki feltételként említi, hogy előbb Európának kell nagyobb erőfeszítéseket tennie” – mondta Kim Choong Soo, a dél-koreai jegybank elnöke, és félreérthetetlen üzenetet küldött az öreg kontinensnek az amerikai pénzügyminiszter is: „Nem szeretnénk, ha az IMF-fel próbálnák az Európából érkező impulzusokat helyettesíteni” – magyarázta Timothy Geithner. Japán kollégája, Azumi Jun szintén Európa cselekvéséhez kötötte az esetleges segítségnyújtást, Guido Mantega brazil pénzügyminiszter pedig kerek perec kimondta: a feltörekvő országok csak akkor fognak segíteni, ha az európaiak megerősítik a mentőalapjukat, valamint ha megvalósul az IMF – számukra nagyobb hatalmat biztosító – kvótarefromja.
Bár a német kormány – az ideiglenes (EFSF) és az állandó (ESM) euróövezeti mentőalap legfőbb finanszírozójaként – eddig elutasította azok kibővítését, a hétvégi össztűz láttán már engedni látszik álláspontjából.
Európa március végéig dönt ebben a kérdésben – jelentette be Mexikóvárosban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki az addigi fejleményektől tette függővé az alapok megerősítését. „Ez még időben van, hiszen az IMF áprilisi ülésén határoz majd a válság tovaterjedését megakadályozni hivatott tűzfalról” – tette hozzá.
Amennyiben sikerül megegyezést elérni, akkor egy óriási, mintegy kétezer milliárd dolláros „védőfal” jöhet létre. Ennek felét az euróövezeti mentőalapok adnák, amelyeket összeolvasztanának, tűzerejüket pedig a jelenlegi 500 milliárd euróról 750 milliárdra (ezer milliárd dollárra) növelnék. A másik ezer milliárd dollárt az IMF biztosítaná azáltal, hogy a G20 országok 500-600 milliárd dollárral megerősítenék a valutaalap jelenleg mintegy 360 milliárd dolláros forrásait.
Az IMF korábban már azt is jelezte, hogy a második görög hitelcsomaghoz is csak akkor hajlandó jelentősebben hozzájárulni, ha Európa megerősíti az ESM-et. A valutaalap korábban általában a mentőövek egyharmadát állta, most viszont állítólag alig 13 milliárd euróval szállna be a 130 milliárdos csomagba.
„Adj Görögországnak egy esélyt!”
A világ vezető napilapjaiban (The Wall Street Journal, Financial Times, International Herald Tribune) megjelent egész oldalas hirdetéssel kampányolt Görögország mellett egy vezető görög üzletemberek által gründolt alapítvány, a greeceischanging.com. Az Adj Görögországnak egy esélyt! című felhívás közzétevői „keményen dolgozó adófizető állampolgároknak” vallják magukat, akik igazságtalannak tartják, hogy manapság oly könnyedén aggatnak a görögökre sztereotípiákat. Szerintük az ország „a modern kori történelem legkeményebb megszorító csomagját” csinálja végig, amelynek köszönhetően az elsődleges költségvetési hiány két év alatt 24,7 milliárd euróról 5,2 milliárd euróra csökkent, ennek azonban „drámai hatása volt a mindennapi görög életre”. „A strukturális reformokkal van esély arra, hogy létrehozzunk egy új, modern, produktív és kreatív Görögországot (…) Ehhez folyamatos támogatásra van szükségünk, és mozgástérre ahhoz, hogy kitörjünk az ördögi körből” – írják. Mint ismert, az ország 2009 óta recesszióban van, amiben nagy szerepe van az EU és az IMF által a hitelcsomag fejében elvárt, deficitcsökkentő megszorító csomagoknak.
Wéber Balázs „Adj Görögországnak egy esélyt!” A világ vezető napilapjaiban (The Wall Street Journal, Financial Times, International Herald Tribune) megjelent egész oldalas hirdetéssel kampányolt Görögország mellett egy vezető görög üzletemberek által gründolt alapítvány, a greeceischanging.com. Az Adj Görögországnak egy esélyt! című felhívás közzétevői „keményen dolgozó adófizető állampolgároknak” vallják magukat, akik igazságtalannak tartják, hogy manapság oly könnyedén aggatnak a görögökre sztereotípiákat. Szerintük az ország „a modern kori történelem legkeményebb megszorító csomagját” csinálja végig, amelynek köszönhetően az elsődleges költségvetési hiány két év alatt 24,7 milliárd euróról 5,2 milliárd euróra csökkent, ennek azonban „drámai hatása volt a mindennapi görög életre”. „A strukturális reformokkal van esély arra, hogy létrehozzunk egy új, modern, produktív és kreatív Görögországot (…) Ehhez folyamatos támogatásra van szükségünk, és mozgástérre ahhoz, hogy kitörjünk az ördögi körből” – írják. Mint ismert, az ország 2009 óta recesszióban van, amiben nagy szerepe van az EU és az IMF által a hitelcsomag fejében elvárt, deficitcsökkentő megszorító csomagoknak.-->
