Váratlan zöld jelzés Brüsszelből

Megkezdődhetnek a hiteltárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság, valamint az IMF között – jelentette be tegnap déli sajtótájékoztatóján Oliver Bailly. A bizottság szóvivője időpontot még nem közölt, Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára viszont már konkrétabban fogalmazott: szerinte erre „heteken belül” sor kerülhet. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a magyar parlament jóváhagyja a jegybanktörvénynek a bizottság által megkívánt módosítását.

Bailly két tényezőt nevezett meg, amely megnyitotta az utat a hivatalos egyeztetések előtt. Az egyik, hogy – mint mondta – a jegybanktörvény a kormány által javasolt változtatások után már megfelel az uniós jognak, a Magyar Nemzeti Bank függetlensége biztosított. A másik, hogy a keddi csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök „politikai jellegű kötelezettségvállalást” tett José Manuel Barrosónak, hogy ezeket a változtatásokat a magyar parlament el is fogadja majd. A szóvivő közölte azt is, hogy a jegybanktörvény ügyében lezárják a januárban indított kötelezettségszegési eljárást.

Ami a törvény részleteit illeti, a bizottság visszavett korábbi álláspontjából. Erre utal, hogy Fellegi Tamás, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a jegybankelnöki fizetés és az eskü ügyében – ez volt a két fő megmaradt vitapont – a kormány kitart álláspontja mellett, és kész megvédeni azt a bíróság előtt is. Arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy a brüsszeli testület lezártnak tekinti-e ezt a két témát, vagy pedig az Európai Bíróság elé viszi majd azokat, Bailly pedig nem kívánt részleteket közölni ezzel kapcsolatban.

A monetáris tanács kibővítése és a harmadik alelnök kérdését az uniós jog nem szabályozza, így ezekbe jogilag nem is köthetett bele az Európai Bizottság, még ha az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank kifogást is emelt ellenük. Ezekben a kérdésekben a kormány továbbra is fenntartja a szándékát, viszont a jelenlegi MNB-vezetés mandátumának lejártáig, jövő év márciusáig nem kíván élni ezekkel az eszközökkel – mondta Fellegi. A kormány kész folytatni a konzultációt az EKB-val ezekben az ügyekben – fűzte hozzá.

A már küszöbönálló tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: az egykulcsos adó tárgyalási téma lehet, de a kormánynak nem áll szándékában az adórendszeren változtatni. Az egyeztetések általában több hétig szoktak tartani, azonban a jelenlegi nemzetközi pénzügyi helyzetben ez most a szokásosnál is több időt vehet igénybe – fogalmazott. Megjegyezte, hogy elővigyázatossági hitelkeretről kívánnak tárgyalni az IMF-fel, ami védőhálót, és nem közvetlen hitelforrást jelent, a hitelkeret összege pedig menet közben dől el. Ahhoz a felvetéshez, hogy ő vezeti-e majd a tárgyalásokat, nem kívánt kommentárt fűzni.

Ami a történtek hátterét illeti, a bizottság a jegybanktörvény tartalma mellett még legalább két ponton a közvélemény számára váratlan engedményt tett a kabinetnek. Egyrészt politikai ígéretre alapozva, a módosítások magyar parlament általi elfogadása előtt hajlandó volt bejelenteni, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások. Másrészt, míg januárban még a „a bíróságok megbízható működését biztosító módosításokat” is a feltételek között említette, addig ezt mostanra „elfelejtette”.

A bírók korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében indult kötelezettségszegési eljárásokat teljes egészében leválasztotta a hiteltárgyalások kérdéséről: miközben ezeket az európai jog megsértésére hivatkozva az Európai Bíróság elé vitte, egyúttal szabad jelzést adott a hiteltárgyalásoknak – utóbbi döntés még bizottsági forrásainkat is meglepte.

Az állampapírok csődkockázati mutatója is jelentősen csökkent a héten: a CDS-felár a hétfői 600 bázispont körüli szintről tegnap délutánra 530 közelébe mérséklődött.

Az állampapírok csődkockázati mutatója is jelentősen csökkent a héten: a CDS-felár a hétfői 600 bázispont körüli szintről tegnap délutánra 530 közelébe mérséklődött.-->