Kezdődhetnek az IMF-tárgyalások – Erősödik a forint

Az erről beszámoló Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló szerdán újságírók előtt kifejtette: Christine Lagarde levelében tudatta, hogy az IMF üdvözli az MNB-törvény módosítására tett kormányzati javaslatot, amely teljes egészében kielégíti a valutaalap elvárásait, és ha ezeket a változtatásokat a magyar parlament elfogadja, a tárgyalások megkezdődhetnek az IMF-fel és az EU-val.

A hírre erősödött a forint. Délután háromnegyed ötkor egy euró 286,72 forintot ért, míg négykor még 287,60 forintot. Napközben még gyengült a magyar fizetőeszköz az uniós csúcstalálkozó közeledtével a nemzetközi piacokon eluralkodott tartózkodó, kockázatkerülő hangulatban.

Varga Mihály azt mondta, az Országgyűlés legkésőbb július 12-én fogadja el a jegybanktörvény-módosítást, és így másnaptól, "13-ától kezdve bármikor" megkezdődhetnek a tárgyalások. Jelezte ugyanakkor, hogy a változtatások elfogadása nem a magyar kormány és nem is a magyar parlament hibájából csúszik, ugyanis akár már ezen a héten megszavazhatták volna a képviselők az MNB-törvény módosítását, azonban az Európai Központi Bank (EKB) tudatta, július elejéig észrevételezni fogja a jogszabályjavaslatot, a magyar kabinet pedig ezt meg szeretné várni. Legkésőbb július 12-én azonban mindenképp "pont kerül a történet végére", a tárgyalások pedig megkezdődhetnek - jelentette ki az IMF-főtárgyaló.

"A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére" - mondta Matolcsy György.

A jegybanktörvény módosításának benyújtásával egy hosszú vita zárul le a monetáris politika függetlenségével kapcsolatban, amely kulcsfontosságú akadálya volt a hiteltárgyalások megkezdésének – vélekednek a Citigroup közgazdászai. Az elemzők arra is emlékeztetnek, hogy a jegybanktörvény ügye már tavaly december óta húzódik.

A forint szerény erősödéssel reagált a bejelentésre. Az eurót 286,5 forinton körül jegyzik, ami valamivel több mint egy forintos javulásnak felel meg. A hazai deviza azért nem erősödött jelentősebben, mert a piaci szereplők már csaknem teljesen beárazták azt, hogy az IMF rá fog bólintani a jegybanktörvény tervezetének módosítására.

Mit kérhet az IMF a tárgyalások során?

„Szerintem az intézkedések nagyságrendjével elégedett lesz, ezért további megszorítások biztosan nem fog kérni” a Nemzetközi Valutaalap – válaszolta a napokban a Világgazdaság Online-nak Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint valószínűleg az Európai Bizottság értékeléseit is el fogja fogadni. A Bizottság jövőre 3 százalék alatti költségvetési hiányt jelzett előre Magyarországon.

A közgazdász szerint a Valutalap nyilván tesz „megjegyzéseket” a telefonadóra és a tranzakciós illetékre, de ezek nem lesznek feltételei a megegyezésnek. „Ez inkább tanácsjellegű megjegyzés lesz” – vélekedett Suppan Gergely.

Asztalon lesz az egykulcsos adó

„Az egykulcsos szja sem lesz kritikus pont” – vetítette előre a TakarékBank közgazdásza. Véleménye szerint itt azt fogja kérni az IMF, hogy „ne legyen sarkalatos törvény”, illetve azt, hogy az alacsony jövedelműeknek legyen valamiféle kedvezmény.

A munkaerőpiac rugalmassága, illetve a belépési korlátok miatt az alacsony képzettségűek, tartósan munkanélküliek és a pályakezdők számára alacsonyabb terheket kérhet az IMF, de erre a kormány is nyitottnak látszik – vélte Suppan.

Az IMF korábbi kritikái alapján az egykulcsos adóról mindenképp egyeztetni kell majd a hiteltárgyalásokon – mondta Jobbágy Sándor. A CIB Bank közgazdásza hangsúlyozta: az IMF szerint az szja-csökkentés egyrészt nagy bevételt vett ki a költségvetésből, másrészt túlságosan lecsökkentette a progresszivitását az adórendszerben.

Erősebb, függetlenebb intézményrendszer

A Nemzetközi Valutaalap erősebb, függetlenebb intézményi rendszereket fog kérni a fékek és ellensúlyok növelése céljából – hangsúlyozta Suppan Gergely. Kiemelte azt is, ebből a szempontból pozitív, hogy éppen most növelték a Költségvetési Tanács hatáskörét.

A magyarországi intézmény a világon egyedüliként valódi vétójoggal rendelkezik, a Költségvetési Tanács utóbbi években lezajlott átalakítása nagyon komoly hatáskörbővítést jelentett – mondta a napokban a Világgazdaságnak Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, egyben a KT tagja.

Tömegközlekedési vállalatok reformja

„Teljesen biztos, hogy felmerül a tömegközlekedési vállalatok reformja, amit a kormány is szeretne, csak éppen még nem nagyon látszik a haladás” – mondta Suppan Gergely.

A hiteltárgyalásokon biztos, hogy előkerül az állami tulajdonban lévő vállalatok kérdése – mondta Jobbágy Sándor. Az elemző szerint elsősorban a MÁV-val foglalkozhatnak, a BKV pedig azért kerülhet napirendre, mert jelentős állami támogatást kellett nyújtani ahhoz, hogy működőképes maradjon. Nem valósultak meg az állami vállalatok konszolidációs tervei – magyarázta az elemző, aki szerint emiatt kerül majd napirendre a MÁV.

Suppan szerint kérdés lehet még a rezsiköltségek befagyasztása, hiszen „ez komoly feszültségeket okoz Romániában és Ukrajnában is”.

Baj lehet a jövő évi költségvetéssel?

Ezzel a költségvetéssel nem fogunk tudni megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal – vélekedett Bebesy Dániel, miután Matolcsy György bemutatta a 2013-as büdzsé fő irányait. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere a napokban a Világgazdaság Online-nak azt mondta, hogy „egy ilyen növekedésellenes programot nem fog finanszírozni az IMF.” Az IMF már korábban egyértelművé tette, hogy olyan programhoz nem játul hozzá, ami visszafogja a növekedést és gátolja a banki hitelezést – mondta Bebesy.

Másképp látja Suppan Gergely. „Nyilván nem fognak tetszeni a költségvetés egyes részei IMF-nek, de nem hiszem, hogy ez akadálya lesz a megegyezésnek” – mondta a TakarékBank elemzője.

Miért lépett a kormány?

A Citigroup elemzői szerint az eurózóna válsága miatt tett lépéseket a kormány. „A piaci nyomás enyhülésével várakozásunk szerint a (hiteltárgyalási) folyamat újra lassulni fog”. A kormányzat vonakodik elfogadni a szoros ellenőrzéssel járó készenléti megállapodást (stand-by), és módosítani az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, ami az egyik alapköve a politikájának – hangsúlyozzák a Citi elemzői. „Ez nem utal sima megegyezésre” – teszik hozzá. Emlékezetes, az IMF kritikával illette a magyar szja-változásokat.

Ennek alapján az elemzők szerint piaci nyomásra lesz szükség ahhoz, hogy Magyarország megállapodjon az IMF-fel. A Citi közgazdászai úgy vélik, hogy a nyomás készteti majd kompromisszumokra a kormányt, és így 2012 végére születhet meg a megegyezés.

"A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére" - mondta Matolcsy György. -->