Vasútfejlesztés kínai pénzből?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság- Mindeddig csak a tavaly decemberben átadott bakui kereskedőház fémjelzi a kormányzat által meghirdetett keleti nyitás egyik fő elemének szánt kereskedőházi rendszert, miközben az eredeti tervek szerint 2012 végére még Kína, Szaúd-Arábia és Oroszország fővárosában kellett volna kiépülnie a hazai kkv-k piacszerzését segítő rendszernek. Emellett az Azerbajdzsánban megnyílt kereskedőház sem az állam, hanem egy magánszereplő, a Széchenyi Kereskedelmi Bank közreműködésével jött létre. Mi az oka a késésnek?
- A csúszást az eredményezte, hogy csak decemberben fogadta el az Országgyűlés a kereskedőházak létesítéséhez szükséges törvénymódosítást, de azóta a folyamat ismét teljes gőzzel halad előre. Január 7-én ugyanis a Fővárosi Törvényszék cégbírósága bejegyezte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a külföldi képviseletek, az úgynevezett viszonylati kereskedőházak hazai központjaként fog működni. Elkezdődött tehát a szervezet felépítése, az idei költségvetésben 3,15 milliárd forintot különítettünk el erre a célra.
- Mikor nyílhatnak meg az állami kereskedőházak?
- Azt tervezzük, hogy az év második felében Moszkvában, Pekingben, a szaúdi fővárosban, Rijádban, valamint Asztanában, Kazahsztán fővárosában létesítünk relációs kereskedőházakat. Azerbajdzsánban a Széchenyi Kereskedelmi Bank már létrehozott egy kereskedőházat, amely azonban nyilván csak akkor tud igazán sikeres lenni, ha az állammal szorosan együttműködik.
- A keleti nyitás egyik kiemelt célpontja Kína, ahová Orbán Viktor miniszterelnököt az új pekingi kormány tavaszi felállását követően hivatalos látogatásra várják. Milyen konkrét projektek kerülhetnek szóba a tárgyalásokon?
- Március végén várható, hogy feláll az új pekingi kormány, így azt követően tudunk egyeztetni a kormányfői látogatás időpontjáról. Két fontos kérdésben, egyrészt a Kínai Fejlesztési Bank által rendelkezésre bocsátott, a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) lehívható egymilliárd eurós hitelkeret, valamint a közép-európai térség számára létrehozott 10 milliárd dolláros kínai fejlesztési hitel ügyében szeretnénk megállapodásokat elérni. Az egymilliárd eurós MFB-nél lévő hitelkeret felhasználása terén olyan fejlesztési terveket mérlegelünk, melyek meg tudnák szüntetni azt a versenyhátrányunkat, amely vasúthálózatunk fővároscentrikusságából fakad, és amely miatt 4-5 napba telik, míg egy tehervonat átjut az országon. Ezt az időt egy napra kell csökkenteni.
További részletek a holnapi Világgazdaságban
