Vége a magyar recessziónak
Szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva mindössze 0,3 százalékkal csökkent a GDP. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított negyedéves adatok szerint az idei első negyedben 0,7 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék 2012 utolsó három hónapjához képest. Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője elmondta, a negyedéves növekedést döntően bázishatások okozták.
Elemzők azt prognosztizálták, hogy Magyarország az idei első negyedévben kikerülhet a technikai recesszióból. A 0,7 százalékos adat be is igazolta volna a várakozást, de a KSH módosította az előző negyedévek adatait, így – most legalábbis úgy tűnik – már a tavalyi harmadik negyedévben véget ért a recesszió. 2012. július-szeptemberben ugyanis stagnált a gazdaság negyedéves összevetésben (a KSH a korábbi 0,4 százalékos visszaesést módosította). A negyedéves lefutásról alkotott kép 2012 egészében megváltozott: az első negyedévben a korábban mértnél (mínusz 1 százalék) nagyobb, 1,4 százalékos volt a visszaesés, a negyedik negyedévi csökkenés mértékét a szezonális kiigazítást végző program 0,9 százalékról 0,4 százalékra korrigálta. A szezonálisan igazított negyedéves számok azonban bizonytalanok, a további beérkező információk – és a frissebb GDP-adatok – után várhatóan újra módosulnak.
A tavalyi év egészében a felülvizsgálat szerint 1,8 százalékos volt a GDP zsugorodása szezonálisan kiigazítva a korábbi 1,7 százalékos mért visszaeséssel szemben.
A tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasági év után egy átlagos teljesítmény már jelentősen segítheti a kilábalást. 2013-ban emellett a tavalyinál kisebb költségvetési kiigazításokkal lehet számolni, ami szintén kedvező hatást gyakorolhat.
A gyenge európai és euróövezeti gazdasági környezet viszont azt sugallja, hogy a nettó export csak kisebb mértékben segíthetett, és a következő hónapokban nem várható komolyabb élénkülés. A német gazdaság a várt 0,3 százalékkal szemben 0,1 százalékkal bővült az idei első negyedévben.
Kedvező második negyedéves magyar kilátásokra utal, hogy a feldolgozóipari beszerzési-menedzserindex – noha jelentős volatilitást mutat és megbízhatósága korlátozott – áprilisban a bővülést jeltő 50 pont felett áll, ám az euróövezet hasonló mutatója visszaesésről tanúskodik. A Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó szerint áprilisban folytatódott a kilábalás.
Az év hátralévő részében kedvező hatást gyakorolhat a növekedésre a Magyar Nemzeti Bank kkv-kat segítő hitelprogramja, különösen, ha megnövelik a keretösszeget. A Varga csomag esetlegesen életbe lépő utolsó eleme – a bankadó és/vagy a tranzakciós illeték megemelése – viszont negatív növekedési hatással járna. A kedvezőnek tekinthető első negyedéves GDP-számokat ugyanakkor bevetheti a kormány az Európai Bizottsággal a költségvetési deficit alakulásáról folyó vitában.
Leköröztük a régiót
Negyedéves alapon a 0,7 százalékos bővülés elég volt arra, hogy a magyar gazdaság a régió élére törjön. Az Európai Unióban 0,1, az euróövezetben 0,2 százalékkal esett vissza a GDP. A cseh gazdaság az Eurostat adatai szerint 0,8 százalékkal zsugorodott. A lengyel 0,1, a román gazdaság pedig 0,5 százalékkal bővült negyedéves alapon. A kiigazított adatok szerint a cseh gazdaság 1,9 százalékkal esett, a román 1,3, a lengyel 0,4 százalékkal nőtt. Európai és régiós összevetésben a magyar gazdaság jól teljesített az első negyedévben, de nem megnyugató, hogy a bázishatás az egyik fő hajtóerő.
