Világgazdaság Online

Magyar részről a Tudományos és Technológiai Alapítvány (TéT) partnerként vesz részt a délkelet-európai transznacionális együttműködési program keretein belül finanszírozott SEE-IFA Network elnevezésű projektben. Mint Gönczi Richárd projektmenedzsertől megtudtuk, a 2,7 millió eurós összköltségű, 85 százalékos európai uniós támogatással 2009 márciusától 2011 szeptemberéig megvalósuló projekt fő célja a kis- és középvállalkozások innovációjának ösztönzése, elsősorban a még nem csatlakozott délkelet-európai államokban, így Horvátországban, Macedóniában és Szerbiában.
A konzorcium munkájában a 2004-től csatlakozott tagállamok közül Magyarország, Románia, Szlovénia és Bulgária, a régiek köréből pedig Ausztria, Olaszország és Görögország vesz részt. Emellett Szlovákia és Bosznia-Hercegovina is betársult a programba. A projekt konkrét célja az, hogy az innováció finanszírozására egy határon átnyúló modellalapot hozzanak létre. Ennek kialakítását szolgálta első lépésként a részt vevő partnerek országjelentése és innovációs struktúrájának felmérése. Ezt követte a legjobban működő alapok összesítése egy tanulmány formájában. A közös munka eredménye 2011 szeptemberére egy olyan finanszírozó modell lesz, amelyből támogatnák az érintett országok vállalkozásait innovációs terveik megvalósításában. „Most éppen ott tart a program, hogy a legjobban működő alapok közül kiválasztjuk a legeslegjobbakat” – közölte a magyar projektmenedzser.
A kérdésre válaszul, hogy Magyarország szempontjából miért fontos ez az együttműködés, Gönczi Richárd két dolgot emelt ki. Az egyik az együttműködés, melynek keretein belül egy hatékonyabb technológiai és innovációs támogatási rendszer kialakítására kerül sor a kkv-k számára. Szerinte ennek gyakorlása valamennyi résztvevő javára válik. A másik, hogy a projekt követelményeként Magyarországon is létrejön egy olyan helyi szakértői csoport, amelyre bátran támaszkodhatnak a vállalkozások innovációs tevékenységük során. Ezt a kört ráadásul nálunk a TéT Alapítvány kiszélesítette országosra. A munkába bevonták a regionális innovációs ügynökségeket, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), az Innostart és a magánszféra, így a Valdeal Zrt. szakértőit is.
Maga az alapítvány 1994 óta segíti a magyar kutatókat, fejlesztőket, kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó egyetemeket, kutatóintézeteket és cégeket nemzetközi kapcsolataik építésében, fenntartásában és új kapcsolatok kialakításában. Mint Groó Dóra, a TéT ügyvezető igazgatója elmondta, a délkelet-európai transznacionális együttműködési program csupán egy konkrét példa szerteágazó tevékenységükre, hiszen az alapítvány az uniós K+F tevékenységeket, teljes program- és forrásrendszereivel foglalkozik. Saját projektjeik és más megbízások keretében az elmúlt három évben emellett 34 tréninget, 14 nemzetközi konferenciát, 17 információs napot és 3 partnerösszehozó rendezvényt szerveztek annak érdekében, hogy a magyar kutatói társadalom szélesebb körben érhesse el az EU K+F forrásokat. Továbbá az NKTH megbízásában évente 5-600 projekt útját egyengetik a Magyarország és a világ több mint 30 országa között érvényben lévő kétoldalú kormányközi TéT-egyezmények keretében. Az alapítványt a Külügyminisztérium hozta létre, egymillió forintos alapítótőkével. „Ezen kívül kormányzati támogatást a TéT soha nem kapott” – hangsúlyozta az igazgató.
Másfél évtizedes tapasztalataik szerint gyakran jelent problémát, hogy a kiszemelt magyar partner nem rendelkezik saját forrással, amelyet bevihetne a közösbe. Olyan esetekben sem egyszerű a feladat, ha harmadik fél, például az Európai Bizottság biztosítja a finanszírozást. A TéT akkor kapcsolódott be az európai projektgenerálásba és -segítésbe, amikor Magyarország 1998-ban csatlakozott az EU kutatás-fejlesztést támogató 5. keretprogramjához. A keretprogram komolyan vett feltételének megfelelően akkor a nyugat-európaiak hirtelen elkezdtek partnereket keresni a csatlakozás előtt álló országokból, így növelve projektjeik nyerési esélyét. Ez fellendítette a magyarok bekapcsolódását az 5. keretprogram által támogatott projektekbe. Az egyetlen probléma ezzel az volt, hogy „mindenki úgy gondolta, ez örökre is így marad”. Mára már nem jelent előnyt magyar partner bevonása, így „sokan visszakívánják az akkori időket, szívesen látnák az Európai Bizottság kutatás-fejlesztést és innovációt segítő akcióit most is”.
Ugyanakkor itthon sem könynyű megfelelő partnert találni külföldi megkeresésre. „Az akadémiai kutatások körében a legegyszerűbb az alapítvány dolga: van szakértelem, és kiváló akadémiai kutatások folynak Magyarországon” – állapította meg Groó Dóra. Viszont nagyon sokan keresnek cégeket, ám „az ilyen kéréseknek a teljesítése kifejezetten nehéz feladat”. Nehéz megtalálni a megfelelő partnert, aki érdeklődik és érdemesnek tartja a bekapcsolódást, és még mindig nehéz megtalálni a szükséges finanszírozási megoldást. Az évek során az alapítvány összegyűjtötte azokat a cégeket, amelyeknek egyrészt van k+f-tevékenységük, másrészt együttműködésre készek. Már legalább 300 ilyen cég szerepel az alapítvány nyilvántartásában.