Keresik az innovációt
Az esemény előadói szerint a különböző finanszírozási formák, de a banki finanszírozás beszűkülése miatt elsősorban a kockázati tőke megnyeréséhez az innovatív ötletnek nem kell feltétlenül világmegváltónak lennie, csupán az eladhatóságot kell felmutatnia, valamint az is elengedhetetlen, hogy a vállalatnak az új ötlet tartós versenyelőnyt nyújtson. Zsembery Levente, a HVCA oktatási bizottságának elnöke és a BNV Equity vezérigazgatója szerint a kockázatitőke-társaságok az olyan célpontokat keresik befektetőként, amelyek tartós növekedési lehetőséggel – évi 20–25 százalékos megtérüléssel – kecsegtetnek; megbízható, elkötelezett, megújulásra képes menedzsmenttel rendelkeznek, valamint tartós és védhető üzleti előny birtokában vannak. Mindez persze még nem jelenti automatikusan a potenciális befektetők megnyerését, az innovatív termékkel vagy szolgáltatással rendelkező társaságnak tudatosan kell készülnie egy megalapozott és reális üzleti tervvel, valamint fontos feltétel, hogy az adott témában kevésbé jártas döntéshozók is megértésék a befektetők gondolkodásmódját.
Az előadók szerint az innováció finanszírozása nem új kihívás, már jó ideje terítéken van, de csak az elmúlt pár évben lett igazán látványos a tevékenység a Jeremie programnak köszönhetően. „A kockázati tőke nem egyszerűen egy alternatív finanszírozási forma. A hazai vállalkozói kultúra alakításában, fejlesztésében betöltött szerepe meghatározó és lényegi. Az innovatív ötlet nagy dolog, de a vállalkozásvezetés és az értékesítés gyakran fontosabb. Egy kevésbé eredeti ötlet eladható jó értékesítési stratégiával is, viszont a legnagyobb innováció is használhatatlan, ha nem éri el a célcsoportját” – tette hozzá Zsembery. A szakember szerint jelenleg nehéz Magyarország versenyelőnyéről sok pozitívumot elmondani, de ez a helyzet mindenképpen megváltozhat akkor, ha az innováció finanszírozásában további fordulat áll be.
A heti 5-6 befektetésre váró ötlet, a havonta átlag 20-25 jelentkezés alapján a kockázatitőkealap-kezelők szerint innovatív ötletből nincs hiány, ami hozzájárul ahhoz is, hogy Magyarország az uniós átlag felett teljesít a kockázatitőkebefektetések tekintetében. A Jeremie I. alapok 2012 májusáig több mint 14 milliárd forintot pumpáltak a kkv-szektor vállalataiba, ráadásul a Jeremie II. programnak köszönhetően további élénkülés várható.
Míg tavaly Európában átlagosan a GDP 0,027 százalékát tették ki a kockázatitőke-befektetések, addig ez az arány Magyarországon 0,04 százalék, mely az európai rangsor hatodik helyét jelenti. Az eredményhez nagyban hozzájárultak a Jeremie alapok, melyek 2009. decemberi indulásuk óta több mint 14 milliárd forint tőkét helyeztek ki a hazai innovatív vállalkozásokba.
Borexport 150 millióból
Mintegy 150 millió forintot kapott a minőségi magyar borokat exportáló Amand Wine Export (AWE) Kft. az Euroventures IV kockázatitőke-befektető alaptól és Charles Mount angol magánbefektetőtől. A borkereskedő cég megállapodásokat kíván kötni minőségi magyar borok kivitelére. A befektetést az Európai Unió Jeremie Alapja és a Svájci– Magyar Együttműködési Program tette lehetővé. Az AWE további kizárólagos nemzetközi disztribúciós szerződések megkötését tervezi a legkiválóbb magyar, nem tömegpiaci borok készítőivel. A megállapodások keretében a cég szervezi meg az általa képviselt márkák kereskedelmét, irányítja márkái értékesítési és marketingtevékenységét a célpiacokon. A társaság földrajzilag két területre kíván koncentrálni: a fejlett piacokon jelentős igény van kevésbé ismert régiók új boraira; a fejlődő piacokon pedig már a kezdetektől erős keresletet lehet generálni a magyar borokra.
