Kifizetődő lehet a k+f minősítés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Miért van szükség erre a minősítésre?
– Közös érdek, hogy a kutatás-fejlesztési adókedvezményeket és más pénzügyi ösztönző eszközöket csak azok vehessék igénybe, akik ténylegesen ilyen tevékenységet végeznek. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a k+f tevékenység konkrét megítélését mind az államigazgatás, mind a kedvezményezettek oldalán jogalkalmazási bizonytalanságok nehezítették. Ennek megszüntetése érdekében ez év elején sor került az adózási kérdéseket érintő kutatás-fejlesztési fogalmak jogszabályi egységesítésére, valamint az egységes hatósági minősítési rendszer bevezetésére is.
– Miért jó a kutató-fejlesztőknek ez az eljárás?
– A vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető minősítési eljárás keretében a hivatal arról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott dokumentáció alapján a kérelem beadását követően megvalósuló projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősíthető-e. Az önkéntes előzetes minősítés lehetőségén túlmenően az innovációs törvény módosítása az SZTNH közreműködését teszi szükségessé és lehetségessé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utólagos adó-ellenőrzési eljárásaiban felmerülő szakkérdések eldöntése kapcsán is. Mindezen intézkedések összességében alkalmasak arra, hogy jogbiztonságot teremtsenek a k+f adókedvezmények igénybevételéhez a kis- és középvállalkozások körében is, hozzájárulhatnak az adóelkerülés számottevő csökkenéséhez, továbbá megkönnyíthetik a jogalkalmazó szervek – így különösen az adóhatóság – munkáját. Amennyiben a kutatás-fejlesztést végző szervezet az SZTNH-tól pozitív minősítést kap a projektjére, akkor biztos lehet abban, hogy az adott tevékenységbe invesztált forrásai után jogosult adókedvezmény vagy pályázati támogatás igénybevételére.
– Mennyibe kerül időben és pénzben az érintetteknek egy-egy ilyen minősítés szerzése?
– A SZTNH előtt folyó minősítési eljárás során a határidők tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azaz a minősítést harminc nap alatt kell elvégezni. Ez az ügyintézési határidő kivételesen indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Tekintettel arra, hogy az SZTNH saját bevételeiből gazdálkodó kormányhivatal, és a központi költségvetésből e feladat ellátásához nem kap támogatást, így a minősítés – a hivatal költségét fedező – díját, 83 ezer forintot a kérelmező vállalkozásnak kell megfizetni.
– Vitatható-e az SZTNH minősítése? Ha igen, hogyan?
– Az SZTNH döntésével szemben – hasonlóan az iparjogvédelmi (pl. szabadalmi vagy védjegy-bejelentési) eljárásokhoz – nincs helye fellebbezésnek a közigazgatási eljárás keretében. Az ügy érdemében hozott határozatokat az ügyfél erre irányuló kérelme esetén a Fővárosi Törvényszék vizsgálja felül nem peres eljárásban.
– Kötelező-e az SZTNH minősítésének elfogadása igazolásként pl. a NAV vagy más állami intézmény számára?
– Az innovációs törvény alapján az SZTNH jogerős határozatában k+f tevékenységként minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekinteni. Ha tehát a projektet a kérelemben foglaltakhoz képest változatlan tartalommal valósítják meg, akkor azt sem az adóhatóság, sem más állami szerv nem vonhatja kétségbe.
– Miért jó a hivatalnak ez a pluszfeladat?
– Noha a szellemitulajdon-védelem mindig is a kutatás-fejlesztéssel induló és piaci hasznosítással záruló innovációs folyamat integráns részét képezte, ez a hatósági minősítési feladat lényeges változást jelent az eddigi iparjogvédelmi és szerzői jogi területeket magában foglaló hivatali feladatkörhöz képest. A szellemi tulajdon hatékony védelme nélkül nincs sikeres innováció. Ugyanakkor ez csak szükséges feltétele, de önmagában nem garanciája a kutatási eredmények valódi hasznosításának. Európában és Magyarországon is indokolt a kutatás-fejlesztés és az innováció különböző állami ösztönzőkkel történő támogatása, és minden eszközt fel kell használni, hogy a szűkös pénzügyi források a ténylegesen ilyen tevékenységet végzőkhöz jussanak el. Emiatt tűnt ésszerű megoldásnak, hogy az SZTNH-ban rendelkezésre álló speciális műszaki-természettudományos szakmai kapacitást és hatósági gyakorlatot a támogatásra érdemes tevékenységek ilyen első szűrésére is felhasználják. Ráadásul az eljárás újabb k+f befektetésekre is ösztönözhet, és így akár az iparjogvédelmi bejelentések számára is visszahathat.
Kocsi Margit-->
