Jöhetnek a könnyített kft.-k

A jövőben ötszázezer forint törzstőkeminimum alatt is alapítható lenne kft. az igazságügyi kormányzat szerint. A társasági törvény napirenden lévő módosításának további lényeges újdonsága, hogy elrendeli a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagjainak járó díjazások közzétételét – mondta el lapunknak Gadó Gábor, az igazságügyi és rendészeti tárca szakállamtitkára.

A könnyített alapítású kft. bevezetése a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét javíthatja, azoknak nyújthat segédkezet, akik kevés induló tőkét igénylő tevékenységet kívánnak üzletszerűen folytatni. Létrehozásához a törvény nem követel meg majd alaptőke-minimumot, ugyanakkor több kötöttséget is rögzít, így például a cégnévben fel kell tüntetni, hogy könnyített kft.-ről (kkft.) van szó, és csak akkor jegyezhető be, ha a tagok a társaság javára minden pénzbeli hozzájárulást befizettek. Tőkekivonási tilalom erősíti a hitelezők védelmét: a cég kizárólag akkor teljesíthet kifizetést saját tőkéjéből tagjainak, illetve adhat osztalékot, osztalékelőleget, ha törzstőkéje eléri a kft.-re irányadó ötszázezer forintot. Nem írnák elő, hogy a törzstőkének bármikor is el kell érnie ezt az összeget, ám ha megvan, a kkft. kft.-ként működhet tovább.

A szakállamtitkár hangsúlyozta: nem új társasági formáról van szó, hanem a kft. egy altípusáról, amelyre – a törvényi eltérésekkel – ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a korlátolt felelősségű társaságra. Utalt arra: az angolszász országokban korlátolt felelősségű társaság alapításához nem kell alaptőke-minimum. Ez ösztönzi az induló vállalkozásokat, amelyek alapítói maguk tudják a legjobban, mekkora a leendő cégük tőkeszükséglete. A magas alaptőke-minimum törvényi követelménye önmagában nem garantálja a hitelezővédelmet. Ez a felfogás már az európai kontinentális országokban is felfedezhető, így egy éve Németországban tették lehetővé kft. alapítását a kötelező 25 ezer eurós alaptőke-minimum előírása nélkül.

A törvénymódosítás rendelkezik arról is, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatótanácsa, illetve – ahol működik – felügyelőbizottsága tagjainak pénzbeli juttatásait közzé kell tenni a cégek honlapjain. Magyarország ezzel a jegyzett társaságok igazgatóinak díjazásáról szóló 2004/913/EK ajánlásnak tesz eleget. Ez ugyan megjelent a Budapesti Értéktőzsde felelős társaságirányítási ajánlásaiban, ám a vállalkozások nemigen alkalmazkodtak hozzá. Hasonló rendelkezés általánosan elterjedt az EU tagállamainak társasági jogában. A magyar törvény a minimális kötelezettséget rögzíti majd,

a társaságok alapszabályaikban részletesebb közzétételi rendelkezéseket is előírhatnak – mondta.

Szűcs György, az Iposz elnöke aggodalmának adott hangot: úgy tapasztalták, a kft. hárommillió forintos tőkeminimumának két évvel ezelőtti leszállítása nem növelte a kis cégek versenyképességét. Az angolszász országokban és Nyugat-Európában már kialakult egy olyan etikai követelményi és felelősségi rendszer, amelyben a vállalkozás helytállása valóban nem az alapító tőke függvénye. Az elnök szerint azonban mi még nem tartunk ott. Félő, hogy az újabb könnyítés további kiskapukat nyit a visszaéléseknek.

Módosítások és okaik

A társasági törvény őszi módosítását a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó 2007/36/EK irányelv követeli meg, különösen a cégek más tagállamokból származó tulajdonosai láthatják az előnyeit.

A 2006-ban megújult társasági törvény legutóbb 2007-ben módosult jelentősen, akkor szállították le a kötelező törzstőkeminimumokat.

Azóta is „igazítottak” rajta, ezt a versenyképesség növelése, az elektronikus ügyintézés terjedése, illetve más törvények – például a csődtörvény – módosulása tette szükségessé.

A mostani módosítást még az idén szeretnék hatályba léptetni.