Jüanban adósodhat el Magyarország

Magyarország jüanban bocsáthat ki államkötvényeket – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tian Guoli, a Bank of China elnöke aláírta az erről szóló megállapodást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fontos mérföldkőnek nevezte a szándéknyilatkozat megszületését, mivel a kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarország bocsáthat ki renminbi-államkötvényt.

A gazdasági elemzőket pedig éppen ez az, ami kissé meglepte. „Mintha zavar lenne a fejekben, hiszen éppen az a cél, hogy csökkentsük a devizaadósságot” – mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó közgazdász. A megállapodás logikája mégis az lehet, hogy a jüanalapú kötvények kibocsátása egy „nagyobb csomag része”, hiszen Kínára jellemző, hogy több dologban egyeznek meg egyszerre. Ezt támaszthatja alá, hogy az NGM közleménye szerint az aláírt dokumentum megteremti annak a lehetőségét, hogy „magyar és kelet-európai vállalkozások, valamint pénzügyi intézmények hitelt vehessenek fel a kínai tőkepiacon, és ezáltal elősegítsék befektetési tevékenységüket”.

Varga Mihály szerint a kínai valuta nemzetközi súlyának növekedéséből fakadó előnyök a magyar gazdaság további fellendülését szolgálják. „Budapest regionális szerepe miatt határon átnyúló piaci aktivitást és jövedelmet generálhatnak hazánk és a kelet-közép-európai térség országainak számára” – mondta a miniszter.

Elemzők nem számítanak arra, hogy rövid távon jüanban adósodna el Magyarország, leghamarabb jövőre van erre esély. „Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank akár fel is vásárolhatja a kibocsátott állampapírokat” – mondta egy elemző, aki emlékeztetett arra, hogy a jegybank idén nyáron elkezdett egy devizakötvény-vásárlási programot, és már több mint 200 milliárdnyi papír van a mérlegében.

A jüan néhány éven belül teljes mértékben kemény valuta lesz (vagyis könnyen kereskedhető lehet), és az is kedvező, hogy hamarosan bekerülhet a Nemzetközi Valutaalap devizakosarába, az SDR-rendszerbe.
A kínai aktivitás már korábban is érzékelhető volt. Idén nyáron jelentették be például, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálása részben kínai forrásból valósul meg.