Köhögnek a magyar gazdaság motorjai

Szeptemberben 2,68 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a gyorsulási irányadó (GYIA) szerint, ami azt jelzi, hogy a tavaly és az idei év elején látott három százalék feletti növekedési ütemek visszatérésére egyre kevésbé lehet számítani. Az előző hónaphoz, augusztushoz képest a Világgazdaság mutatószáma 0,21 százalékos bővülésről tanúskodik.

A GYIA adatai alapján úgy tűnik, hogy a második negyedévben 2,7 százalékra lassult gazdasági növekedés után a harmadik negyedévben sem várható érdemben magasabb ütem. Az idei első negyedévben még 3,5 százalékkal nőtt a GDP, ami azért segíthet 3 százalék közelében tartani az egész éves növekedést. A lassuló ütem miatt azonban egyre nagyobb esély van arra, hogy a kormány 3,1 százalékos prognózisa alatt lesz a bővülés idén.

Szeptemberben a GYIA szerint folytatódtak az előző hónapokban látott trendek: a pénzügyi részindexek jobban, míg a makrogazdaságiak rosszabbul teljesítettek. Az öt pénzügyi komponensből négy kedvezően hatott a főindexre. A reálkamat csökkenése, a pénzkínálat reálértékének növekedése – főként a jegybank növekedési hitelprogramja miatt –, az Ifo-index emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú hozamok közötti különbség csökkenése támogatta a GYIA-t.

Egyedül a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított visszaesése hatott kedvezőtlenül a pénzügyi indexekből. A makrogazdasági komponensek közül azonban szeptemberben csak a reálkeresetek havi emelkedése segítette a GYIA-t. A fogyasztási hitelek állományának visszaesése, az ipari termelés havi csökkenése, valamint a rendelésállomány zsugorodása lefelé húzta a főindexet. A munkakeresés átlagos időtartama 19,3 hónapon stagnált, vagyis ez nem mozdította el a GYIA értékét.

Az eddig beérkezett statisztikai adatok is azt sugallják, hogy a harmadik negyedév nem lesz túl erős. Az ipari termelés júliusban mindössze 3,4 százalékkal növekedett munkanaphatástól tisztított adatok alapján, amely alacsonyabb a megelőző hónapokban látott 6 százalék körüli növekedéshez képest. A beszerzésimenedzser-index pedig azt sejteti, hogy nem is gyorsul vissza a korábbi dinamikára a termelés nagy részét adó feldolgozóipar. A harmadik negyedév első hónapjáról az építőiparból is negatív hír érkezett: ott 0,2 százalékkal nőtt a termelés. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, miközben az év elejétől fogva a legtöbb hónapban tíz százalékhoz közeli növekedést mértek. Igaz, májusban már egyszer befékezett a termelés, a rendelési adatok alapján azonban az látszik, hogy hamarosan megérkezhet a visszaesés ideje.

A folyamatok azt jelzik, hogy termelési oldalról inkább a szolgáltatások növekedésében lehet bízni, ha az ipar nem pörög fel. A szolgáltatások bővülése pedig várhatóan kitart, miután felhasználási oldalon a kiskereskedelem dinamikus növekedését láthatjuk. Júliusban naptárhatástól tisztítva 7 százalékkal nőtt a kiskereskedelem, ami a leggyorsabb ütem a vasárnapi zárvatartás márciusi bevezetése óta.

Igaz, a kiskereskedelem növekedésében fontos szerepet játszik az online kasszák fehérítő hatása (vagyis több számlát kapunk), valamint a külföldiek hazai vásárlása, amelyet a fogyasztás számításánál le kell vonni. Az azonban biztos, hogy ha nem is 7 százalékkal, de többet vásárolnak az emberek, mint tavaly. Felhasználási oldalról még az export is támogathatja a növekedést, így összességében a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán van, de a dinamika lassul.

Így készül a GYIA

A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).