Lazuló osztrák banktitok

Sorra „kapitulálnak” az adóparadicsomként számon tartott európai államok, engedve az adóbevételeikért aggódó nagyhatalmak egyre erőteljesebb nyomásának. Az információcserének persze ezután is lesznek korlátai, de arra elegendők az engedmények, hogy a szóban forgó országok lekerüljenek az OECD „szürkelistájáról”.

Az osztrák parlament várhatóan jövő keddi rendkívüli ülésén fogadja el a banktitok lazítására vonatkozó törvénymódosítást. Erről több hónapnyi vita után, szerdán állapodtak meg a koalíciós pártok az ellenzék egy részével (Zöldek, BZÖ), és így meglesz a módosításhoz szükséges kétharmados többség. A részleteiben egyelőre nem ismertetett új szabályozás megkönnyíti a külföldiek Ausztriában kezelt számláira vonatkozó adatok kiadását. Josef Pröll pénzügyminiszter most a kettős adóztatás kizárásáról rendelkező kétoldalú egyezmények megkötésére kíván összpontosítani, ugyanis a törvénymódosításon túl ezekre is szükség van ahhoz, hogy Ausztria lekerülhessen az OECD nem teljesen együttműködő adóparadicsomokról vezetett listájáról.

Bécs részben az Európai Unió nyomására adta be a derekát az adótitkok ügyében: nemrég az Európai Beruházási Bank kilátásba helyezte, hogy nem finanszíroz ausztriai projekteket, ha a külföldi ügyfelek továbbra is Auszt-riába menekíthetik az otthoni adóhatóságok elől megtakarításaikat. Belgium és Luxemburg már az elmúlt hónapokban teljesítette a nemzetközi elvárásokat, így nyugati szomszédunk az EU-tagállamok közül utolsóként foglal helyet az OECD „szürkelistáján”.

Svájc az Egyesült Államok nyomására volt kénytelen beleegyezni a banktitok korlátozásába. Az alpesi ország legnagyobb bankja, az UBS hozzájárult 4450, adóeltitkolással gyanúsított amerikai ügyfél adatainak kiadásához, ezzel nemcsak óriási összegű bírságtól menekült meg, hanem attól is, hogy Washington esetleg bevonja amerikai leányvállalatának a működési engedélyét. Az aláírásra váró kétoldalú adózási egyezmény értelmében az amerikai adóhatóság továbbra sem kap korlátlan betekintést a svájci banki ügyfelek adataiba, de bizonyított adócsalás helyett az adóeltitkolás gyanúja is elég lesz ahhoz, hogy segítséget kapjanak.

Sikeresnek tűnik az a szeptember 23-án lejáró amerikai adóamnesztia-program is, amelynek keretében az adózók bejelenthetik eddig eltitkolt külföldi számláikat. Lapértesülések szerint eddig közel tucatnyi külföldi bank – közöttük a Credit Suisse, a Julius Bär és a Zürcher Kantonalbank – ügyfelei éltek a bűnbánat lehetőségével.

A Svájccal szomszédos Liechtenstein kormánya ugyancsak igyekszik kétoldalú megállapodások aláírásával eleget tenni a nemzetközi elvárásoknak (VG, szeptember 25., 4. oldal). Ezenfelül az uralkodó család eladta a tavaly Németországban kirobbant adóeltitkolási botrány középpontjában állt LGT vagyonkezelő részlegét, és a családi bankot – a Commerzbank svájci leánycégének megvásárlása révén – igyekeznek „rendes” kereskedelmi bankká tenni.

A liechtensteini bankoknak egyébként nagyon súlyos veszteségeket okoztak a külföldi botrányok. A nagyhercegség 15 pénzintézete által kezelt betétállomány egy év alatt nagyjából 30 százalékkal csökkent: 2008 végén már csak 120,8 milliárd svájci frankot kezeltek, szemben az egy évvel korábbi 171,4 milliárddal. A Hypo-Vereinsbank felszámolta liechtensteini lerakatát, de a piacvezető LGT és LLB forgalma is jelentősen zsugorodott. TG–KR

Az adóhivatal természetesen kérhet is adatokat más országok adóhatóságaitól. Az idei első fél évben az APEH által kezdeményezett megkeresések száma csaknem kétszeresére növekedett az EU-n belül. Leggyakrabban Németország, Szlovákia, valamint Románia adóigazgatását kerestük meg.

Az adóhivatal természetesen kérhet is adatokat más országok adóhatóságaitól. Az idei első fél évben az APEH által kezdeményezett megkeresések száma csaknem kétszeresére növekedett az EU-n belül. Leggyakrabban Németország, Szlovákia, valamint Románia adóigazgatását kerestük meg.-->