Majdnem 500 milliárd forintot költött el a kormány saját hatáskörben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Legfeljebb” 3,65 milliárd forintért vásárolhatja meg a Pollack Mihály téri mélygarázst a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a múlt hét végén megjelent kormányhatározat szerint, amivel valószínűleg bomba üzletet köthet a terület új tulajdonosa. A Tállya Hotel Kft.-t 2016 februárjában jegyezték be a garázs tulajdonosaként a földhivatalnál, a kormányhatározat értelmében augusztus végéig már meg is kell állapodni vele a vásárlásról. A céget éppen január 18-án vette át egy luxemburgi bejegyzésű társaság, míg a földhivatali bejegyzés tanúsága szerint február 29-re már az ötszintes, 409 férőhelyes mélygarázs tulajdonosává lett.
A dátumegyezések furcsasága, hogy januárban hirdettek eredményt a Nemzeti Múzeum főigazgatói pályázatán: az új vezető július elsejétől Varga Benedek lett, akinek az első intézkedése volt kitiltani a múzeum kertjéből az ott parkoló autókat. Ez önmagában is növelhette a mélygarázs forgalmát, ám még nagyobb profitkilátást jelezhet, hogy az új főigazgató programját a kormány július közepén elfogadta. Ez – a július 21-én megjelent határozat értelmében – éppen a Pollack Mihály téren álló Esterházy- és Károlyi-palota átvételéről, a terület és a palotanegyed megújításáról, a Magyar Rádiónak egykor helyet adó központi irodaépület és a stúdiópalota lebontásáról szól – no meg arról, hogy a területen meg kell oldani a parkolást. Láss csodát: alig nyolc nap után kiderült, hogy eladó a mélygarázs, és meg is köthető a szerződés a hónap végéig.
A forrást természetesen a rendkívüli tartalék képezi, amely elvben a katasztrófahelyzetek, előre nem látható események kezelésére szolgáló alap százmilliárdos összeggel. A keretből eddig – a mélygarázsvásárlással együtt – közel 71 milliárd forintot kötött le a kormány a Világgazdaság kimutatása szerint. Jutott pénz a kancellária működésére (10 milliárdnál is több), a külügyre (4,9 milliárd), a kötelező kvóta elleni népszavazásra a választási irodának (4,5 milliárd), de az Erzsébet-programot is támogatta a kabinet 300 millió forinttal. Majdnem félszáz döntéssel osztotta ki eddig a kormány a keret 70 százalékát, miközben ez egyáltalán nem jelenti a költségvetési osztogatás teljes összegét.
A kabinet láthatóan alaposan kihasználta ugyanis az idén annak lehetőségét, hogy az államháztartási törvény módosítása szerint nem feltétlenül kell megmondania, miből is költ, ha tartani tudja a hiánycélt. A kormány a nemzetgazdasági miniszter nyakába varrhatja a forrásszerzést, ő pedig – ha vannak olyan többletbevételek, mint az idén – ez ügyben nyugodtan hátradőlhet, hiszen módja van utólag is elszámolni. Az idén eddig összesen 151 milliárd forint elköltéséről határoztak a miniszterek oly módon, hogy a forrást erre később kell megtalálni – a legutóbb például 1,6 milliárdot „különítettek el” arra, hogy legyen pénz megtervezni, miként is lehet a Belügyminisztériumot a budai Várban elhelyezni. A beruházásra külön összeg van: jövőre és azt követően 7-7 milliárd forintot irányoztak elő, így csak ennek a tárcának a költözése 15,6 milliárd forintba kerül majd.
A kormányzati lehetőségeket tovább növelte idén is az Országvédelmi Alap – ez a feltételezettnél kedvezőtlenebb makrogazdasági helyzet esetére jelent 80 milliárdos tartalékot (vagyis akkor lehet hozzányúlni, ha tényleg jönnek a bevételek). Miután valóban jól áll a büdzsé, ebből is lehetett költeni: 27 milliárdnál tartunk eddig, de év végére az egész is elfogyhat. Az első fél évben a nagyobb mozgásteret a tavalyi maradványok elköltése adta: alapból a múlt évben megspórolt pénzhez se lehet hozzányúlni, de most erre is lehetőség adódott, és 146 milliárd forintot használtak fel.
A kormány – az évközi átcsoportosításokkal együtt – eddig összesen 500 milliárd forint sorsáról határozott, ami a költségvetési kiadásoknak ugyan alig 3-4 százaléka, de majdnem az ötszöröse annak, amit egy parlamenti vitában megmozdíthatnak a büdzsében a honatyák.
