2014: Minden lehetséges

Gyors változások mennek végbe a világban, olyan térségek válnak erőssé, amelyekről nem gondoltuk volna korábban – hangsúlyozta. Ázsiai barátaink sokszor vetik a szemünkre, hogy a világgazdasági válság kifejezést kerüljük, mert ők nincsenek válságban. Két hónappal a választások előtt jelent némi korlátot az előrejelzés 2014-re.

2010-ben még inkább hektikus nemzetközi környezettel szembesültünk, mint most – mondta Szijjártó. Az egyik lehetőség az volt, hogy próbáljunk meg a túlélésre játszani, próbáljunk meg túlélni a válságot. Úgy ítéltük meg, hogy ez nem helyes, hiszen új világrend fog létrejönni a válság után, így egy másik irányt választottunk – emlékezett vissza az államtitkár. A válságra egy lehetőségként tekintettünk. A 2010-es választási győzelmet arra használtuk, olyan változtatásokat hajtottunk végre, hogy a válság után erősebbek legyünk – hangsúlyozta Szijjártó.
 
Fenntartható, a külső és belső egyensúlyra egyaránt építő, egészséges növekedés elérését tűztük ki célul – mondta Szijjártó, aki szerint az Európai Unió nem minden országa tudott megfelelni a hármas kihívásnak.
 
Az egyik az volt, hogy az államadósság növekvő trendjét csökkenő pályára kellett állítani, a hiányt le kellett hozni 3 százalék alá. Szijjártó szerint a költségvetési hiánynak 2,7-2,8 százaléknál van az a határa, ahol az államadósság csökken vagy növekszik.
 
Meg kellett valósítani, hogy a pénzügyek rendbetételével párhuzamosan az ország versenyképesség ne csökkenjen, hanem növekedjen – sorolta a második kihívást Szijjártó. Beruházásösztönző, munkahelyteremtő, és a belső fogyasztásra is épülő növekedési pályát kellett megalapozni. A harmadik kihívás az volt, hogy a politikai és társadalmi stabilitást is fent kell tartan.
 
A célkitűzés az volt, hogy legyünk mi Európa termelési központja. Akik a szolgáltatásokra helyezték a hangsúlyt, sokkal kevésbé ellenállóbbak a válsággal szemben, mint akik erős iparral rendelkeznek – vélekedett. Ebből a szempontból sok előnnyel rendelkezünk. A versenyképes bérek, a német iparhoz való kapcsolódás és földrajzi elhelyezkedésünk is lehetővé tette ezt.
 
A 2010 óta hozott intézkedések célja volt, hogy a magyar gazdaságot pozitív spirálba helyezze. Felismertük, hogy 1,8 millió adófizetővel nem lehet fenntartani egy 10 milliós országot. Ahol megéri eltitkolni a jövedelmet, mintsem becsületesen dolgozni, azt sem fenntartható. Az arányos adórendszerrel, az új Munka Törvénykönyvével – amely az EU egyik legrugalmasabb rendszerét hozta létre – értük el ezt, valamint az oktatási rendszer átszervezése is azt a célt szolgált, hogy mi legyünk Európa termelési központja.
 
A keleti nyitás célja az volt, hogy azokkal a gyorsan fejlődő régiókkal építünk ki stratégiai kapcsolatot, amelyekről korábban nem gondolták volna. Célunk, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmadának Európán kívül kell lennie; ez ma 12 százalék. Egyoldalú az exportszerkezet, mert ha az a régió, ahova koncentrálódik az exportunk, kihívásokkal küzd, akkor az negatív a teljes gazdaságunkra – fejtette ki, utalva arra, hogy ma még Európa dominálja az exportpiacunkat.
 
Az államtitkár szerint az, hogy a stratégiai vállaltokban van állami tulajdon, befolyásolja az idei gazdasági folyamatokat is. Az olcsó energia biztosítása érdekében megtett intézkedések – rezsicsökkentés, Paks II. – pozitívan fognak hatni, mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy a jövőben nagyon függ majd a nemzetgazdaságok teljesítménye attól, hogy olcsó energiához jut-e a nemzetgazdaság. Látjuk, hogy olcsó energiát kell biztosítanunk – tette hozzá.
 
A stratégiai megállapodások sorozata is egy sikeres kezdeményezés – fejtette ki. 37 nagyvállalttal kötöttünk stratégiai megállapodást, és a cél az volt, hogy az adott nagyvállat magyar cégét versenyelőnybe hozzuk. A magyarországi cégvezetők a nagyvállalton belül nagyobb eséllyel induljanak, ha egy beruházási kérdésről van szó – vélte.
 
A stratégiai megállapodások óta 650 milliárd forintnyi beruházást hajtottak végre ezek a cégek, és 5500 új munkahelyet teremtettek.
 
A kormány által meghozott intézkedések egy egységes struktúrává álltak össze. 2013-ban beállt a növekedési fordulat, idén pedig tartós növekedési pályára áll rá a magyar gazdaság – vetítette előre Szijjártó. Tavaly a harmadik negyedben 1,8 százalékkal nőtt a GDP, ez a visegrádi országokban az első. Az ipar és az építőipar is segített a mezőgazdaságon túl. „A termelő ágazatoknak köszönhető a legutóbbi növekedési adat.” Az építőipar tavalyi növekedését is kiemelte Szijjártó, ami 2014-ben is folytatódhat.
 
A külkereskedelem tekintetében a teljes árukivitelünket 4 százalékkal tudtuk növelni tavaly, és november végéig 7 milliárd euró volt a külkereskedelmi többletünk. A távol kelet felé tudtuk növelni kivitelünket, és a kereskedőházak is segítik az idei növekedést. Törökországgal is erősödik a külkereskedelem, miután megnyitottuk kereskedőházunkat – fejtette ki az államtitkár.
 
Négy évnyi visszaesés után újra növekedésnek indultak a beruházások, amiben az alacsony kamat és az MNB növekedési hitelprogramja segített, ennek pedig idén is lesz hatása – vélte.

A magyar gazdaság 2014-ben tartós növekedési pályára áll, ami a gazdaságpolitikai lépések következménye, és jövőre tovább növekedhet a gazdaság. A reáljövedelmek növekedése, az alacsony kamatkörnyezet is támogatja a lakossági fogyasztást, a beruházások növelése érdekében még több vállalattal kötnek stratégiai megállapodást. Ilyen például a Knorr Bremse, a Ganz, vagy a Servier.
 
Az Eximbank idén 280 milliárd forintnyi hitelkihelyezéssel segítheti az exportot. A magyar kereskedőházi rendszer fejleszétésé is pozitív. Ukrajnában és Grúziában nyitunk kereskedőházat, hogy a kkv-kat segítsük, Algériában, Kuvaitban, Vietnámban és Szingapúrban is nyitunk kereskedőházat – sorolta Szijjártó. A magyar termékek és szolgáltatások iránt itt növekvő kereslet látszik. Egy latin-amerikai kereskedőház nyitása is napirenden van, Brazíliában, de Szkopjében is nyitunk egyet – hangsúlyozta.
 
Meglátjuk, hogy a lépések érvényben maradnak-e a választások után – zárta szavait Szijjártó.

Sokakat foglalkoztat ma, hogy mi az összefüggés a gazdasági növekedés és az európai szociális modell között - mondta Andor László, az Európai Bizottság szociális és munkaügyi biztosa lapunk konferenciáján. A szociális kiadás sok esetben szociális beruházás is, főleg, ha gyermekkortól jellemzőek ezek. Előkészíti a későbbi munkavállalást, mind a tudás, mind az egészség szempontjából megalapozhatja a kedvező tendenciát.
 
A szociális kiadások hatékonysága is fontos – fejtette ki. A célzottsággal nagyobb hatást lehet kifejteni a szegénység csökkentésében.
 
A szociális kiadások veszélyeztetik a gazdasági teljesítményt, vagy a gazdaság visszaesés mért csapást a szociális kiadásokra? – tette fel a kérdést Andor. Az eurózónán belül a válság kialakulása óta, de még inkább a válság második szakaszától, 2010-től az eurózónán belüli centrum és periféria masszívan elválik egymástól.

Sok elvándorló visszatérhet az anyaországba – vélte Andor. Következtetése szerint az erős szociális védőháló és a versenyképes gazdaság összeegyeztethető. A jóléti rendszer szociális beruházás is lehet, nem csak védőháló.

Üdvözlendő, hogy biztosítva van az ország finanszírozása a piacokról, azonban az probléma, hogy pénzhez való hozzáférés nem olcsó – mondta Csaba László közgazdász. Szerinte jelenleg 1,5 százalék a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme.

A kerekasztal-beszélgetésen Bod Péter Ákos azt mondta: a célt, hogy termelési központtá kell válni, korrigálni kell, úgy kell értelmezni, hogy abban benne legyen az innováció is. Csillag István azt emelte ki, hogy ma Magyarországon 3 millió ember a piacon szerzi a jövedelmet, 4,5 millióan vannak viszont, akiknek a megélhetése a politikai döntéstől, az államtól függ. Járai Zsigmond szerint jó esetben is csak eltengődünk, Kupa Mihály pedig azt vetítette előre, hogy az EU megváltoztathatja a GDP számítási szabályát, így 1 százalékal romolhat a mutató.