Világgazdaság Online

2011 második negyedévében lelassultak a világ gazdaságai, ezért az előrejelzéseket is vissza kellett venni – mutatta be a trendeket és a tényadatokat Vukovich Gabriella , a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A mostani válság lefolyására nem adnak iránymutatást a korábbi, kisebb válságok, kiszámíthatatlan a folyamatok alakulása – mondta a szakértő a Joint Venture Szövetség konferenciasorozatának nyitó állomásán.

A régiós és a nagy gazdaságok is sokkal jobban együttmozognak, de Németország kiemelkedett a mezőnyből. A most megjelent, 1,5 százalékos magyar növekedés csalódást keltett, csak a balti országokban volt a körülményekhez képest kimagasló bővülés, de ez a korábbi szélsőségesen nagy visszaesésnek köszönhető. A balti gazdaságok extrém nyitottsága indokolta ezeket a mozgásokat.

Az ipari külkereskedelem számít a magyar gazdaság húzóerejének, ez még a második negyedévben is növekedni tudott, amikor sok más szektor leállt. A magyar gazdaság duális, ami azt jelenti, hogy a külföldi vállalatok nem kapcsolódnak szervesen a hazaiakhoz. A külföldi érdekeltségű cégek a beruházások kicsit több mint negyedét, a GDP-nek pedig a negyedét nyújtják, miközben az exportban és importban többséget képviselnek.

A háztartások fogyasztása csökkenőben van, miközben a reálkereset emelkedik, főként a többgyermekeseknél. A váratlan kiadások fedezésére a lakosság 75 százaléka nem képes Magyarországon, ami az EU-ban a legrosszabb mutató. A devizahitelesek törlesztési gondjait alapvetően a munkaerőpiaci státusz befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy kereső nélküli háztartásoknál 30 százalék feletti a törleszteni nem tudók aránya.

Száz embert 38 tart el, az eltartottakon belül egyre kevesebb a gyermek, 30 százalék nyugdíjban és nyugdíj jellegű ellátásban részesülők. 486 ezren vannak az egyéb inaktívak, akiknek a szociális segélyen kívül nincs más jövedelme. 640 ezren vannak a korhatár alatti nyugdíjasok. Ezek az arányok nem a válság alatt alakultak ki, már régóta így van. A munkaerőpiacon egymillióan vannak, akiknek legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége van, ennél alig vannak többen a felsőfokú végzettségűek.

Az országrangsorokból az látszik, hogy az infrastruktúrában már fejlett Magyarország, de a kormányzással és a korrupcióval kapcsolatban átlagon aluli pontszámokat kapott – hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos , a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. A felzárkózásunk 2004-2005 óta elakadt a régióhoz képest, amit mindenki érez is, ezért léptek a politikusok is. Ezért idézett elő nagy vitákat a második negyedévi gyenge GDP-adat, ami azt mutatta, hogy nem sikerült beindítani a gazdaság motorjait. Nem látszik sikeresnek az a program, amelyik gyorsabb pályára állítaná az ország gazdaságát.

A problémák másik gondja az állam mérete, az 50 százalék körüli újraelosztás, amely Magyarországot jellemzi, túl nagynak számít. A volt szocialista országok is hasonló szintről indultak, de tudatosan vagy tudatlanul lecsökkentették az államuk méretét. Ez a felismerés született meg most, ehhez olyan intézkedések tartoznak, amelyek korábban tabunak számítottak. Ilyen a privatizáció, amely a korábbi évek tapasztalatai szerint nagyon rossz felhanggal rendelkezik.

A bizonytalanság nem akar elmúlni, habár a globális növekedés visszaállt, de utóbbi nem a gazdasági triászra jellemző. A fő valutákkal komoly gondok vannak, a pénzügyi bizonytalanság megmaradt. Az állami adóssággá alakult magántartozások nehezen tudnak csak felszívódni, ezért a következő 3-5 évben várhatóan sok szó esik még a szuverén adóssságproblémákról.

Mindenhol aktivista kormányzatok láthatók, mert ráéreztek a hatalom ízére, dacára a globalizált gazdaságnak. Magyarországon is ez a helyzet, eközben a lakosság úgy vár el sokat az államtól, hogy nem bízik benne, nem azonosul vele. Ilyen körülmények között sok múlik a kormányzat alkalmazkodásán, a változási képességén.

A következő oldalon a Magyar Telekom vezére és a portfolio vezető elemzője mond véleményt a gazdaságról