Ha komoly strukturális problémákkal küzd egy ország, akkor determináltak a lehetőségek. Magyarország 2008-2010-től hiperaktív válságkezelési tevékenységet folytatott – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke. A megszorításokat a lakosság rendkívül jól tűrte, és a piaci integráció szempontjából Magyarország nem áll rosszul.
Ugyanakkor az intézményrendszer kiszámíthatóságát tekintve Magyarország nem indult el a konszolidáció útján, jegyezte meg halkan Kovács Árpád. A felzárkózási esélyeket tekintve Romániához vagy Bulgáriához állunk közelebb – vélekedett.
A piaci kockázatok költségvetési kockázatokká váltak – mondta a KT elnöke, aki szerint az EU-10 országainak javultak az esélyei, és közelebb kerültek a magországokhoz.
A térsaság egy része képes mozgalmas völgyeket és hegycsúcsokat produkálni, elemezte a régiós országok csődkockázati mutatóinak alakulását. Magyarország a legmagasabb kockázatú országok között foglalt helyet.
A CDS-felár jelenlegi csökkenése más országokra is jellemző. Az a pozitívum, hogy ezzel a csoporttal végre együtt tudunk mozogni – mutatott rá. A GDP növekedés tekintetében azonban Magyarország leszakadt.
Nem hiszem, hogyha még két doboz gyógyszert beszedek, akkor jobb lenne a hangom – mondta Kovács, aki utalt a hiperaktív gazdaságpolitikára, illetve a válságkezelésre.
A lényeg, hogy a közgazdászoknak is kell tudni társadalomban gondolkozni, és a politikusoknak is kell pragmatikusan gondolkodni – zárta szavait Kovács Árpád.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.