Világgazdaság Online

Egyre több hír érkezik arról, hogy az ÁKK még az IMF-megállapodás létrejötte előtt szeretne megjelenni a nemzetközi piacokon egy devizakötvény-kibocsátással. A legutóbbi hír szerint dollárkötvényről lenne szó, de korábban jenben, rubelben és euróban denominált kibocsátásról is lehetett hallani – írják a CIB Bank közgazdászai.

A mennyiség egyelőre nem ismert (az idei finanszírozási tervben 4 milliárd eurónyi új devizaforrás bevonása szerepel), az MTI legutolsó híre szerint azonban az ÁKK akár már jövő hónapban „kimenne” a piacra, emlékeztetnek a közgazdászok.

„A befektetők ezt a hírt negatívan értékelték, mivel annak jelét látják benne, hogy a kormány nem is szeretne megállapodni az IMF-fel. A jelenlegi globális hangulat akár kedvező is lehet egy devizakötvény kibocsátásra, IMF-háttér hiányában azonban több piaci szereplő meglehetősen kockázatos vállalkozásnak tartaná a piaci megjelenést” – mutatnak rá a CIB elemzői.

„Továbbra is hullámokat ver az esetleges magyar devizakötvény kibocsátás. Egyesek (az MTI meg nem nevezett forrásai) már azt is tudni vélik, hogy áprilisban jöhet a kötvény” – hívják fel a figyelmet kommentárjukban az Erste Befektetési Zrt. közgazdászai.

Ha a hagyományos magyar kötvényeket lejegyző alapok azt gondolják, hogy elfogadható áron megveszik a magyar devizakötvényt, akkor a Magyar Állam, azaz az ÁKK ki fogja bocsátani ezeket a kötvényeket, szögezik le. Az elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy ezután is lesz EU-IMF-megállapodás.

„A kibocsátás mintha a tárgyalási pozíció javítását szolgálná inkább. Mindenesetre a befektetői közösség egyre inkább számol csúszással, és török kártyáról beszél, azaz időt húzunk, hogy aztán ne is egyezzünk meg, ha nemzetközi helyzet jelentősen javul” – vélekednek.

Az IMF-fel fenntarthatósági pályára kerülnénk

Az MNB számításai szerint 1,5 százalékos GDP növekedés mellett lenne fenntartható az adósságpálya. A jelenlegi hozamszintek figyelembevételével 3-4 százalékos elsődleges többletünknek kell lennie ahhoz, hogy hosszútávon finanszírozható maradjon az ország, vagyis az államadósság ne szálljon el – mutat rá Miró József elemzőcsoportja.

Jelenleg viszont az elsődleges többletünk 1 százalék körül van, ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 2-3 százalék körüli kiigazításra lenne szükség. Az Európai Unió 1,4 százalék körüli GDP arányos kiigazítást kér, és ebben az esetben beszélhetünk IMF-hitelről. Az EU mintegy felét kéri tehát annak a kiigazításnak, amely IMF-hitel nélkül kellene a fenntarthatósághoz. Az IMF hitel 4 százalék körüli kamatozású lehet, míg a piaci 7-8 százalék körül van jelen pillanatban. Vagyis IMF „támogatás” esetén már tényleg fenntarthatósági pályára kerülnénk, zárják elemzésüket a közgazdászok.

„Az ÁKK vezetőjének múlt heti nyilatkozata, egy új dollárkötvény kibocsátástól még a megállapodás előtt azt sugallja, hogy korátsem biztos a szerződéskötési szándék a kormány részéről. Az IMF megkerülésével drága finanszírozás lenne a kötvényaukció. 7 százalék alatti hozam a cél dollárban, de ez is kétséges” – vélekedett Karsai Péter, a Commerzbank szakértője.

„A szabadságharcnak minden esetben ára van, a kérdés csak annyi, hogy ez mennyire éri meg” – írja az elemző, hozzátéve: Hosszabb távon, ha nem érkeznek konkrét hírek a szerződéskötéssel kapcsolatban, akkor a forint a régiós társakhoz képest is eshet, nemcsak az euróval szemben.

A Raiffeisen Bank elemzői azt emelték ki, hogy „egyre több indikáció érkezik arról, hogy a kormány IMF-megállapodás nélkül szeretne devizakötvényt kibocsátani”.

Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója egy ma reggeli rádió interjúban azt is kijelentette, hogy már tárgyalnak a befektetőkkel a kereslet felmérése szándékával. Töröcskei szerint a piac jelenleg kiemelkedő likviditása ad olyan alkalmat, ami miatt érdemes lehet kibocsátani.