A válság a foci-vébét sem kíméli

Sportbiznisz. A válság a futball-világbajnokság szervezőjét sem kíméli: Dél-Afrika máris leszállította a vb-től várt gazdasági növekedésének mértékét, látva, hogy az elmúlt évtizedben példátlan módon a világbajnokságra utazni vágyó turisták száma nem éri el a tervezettet. A jövő héten kezdődő, sorban a 19. labdarúgó-világbajnokság ettől még nem lesz kevésbé rentábilis: általában megtalálja számítását a rendező ország, a győztes nemzet, a lebonyolító szövetség, a szponzoráló cégek, a közvetítő társaságok, a kapcsolódó szolgáltatók és kiskereskedők, s persze a csapat tagjai is.

A vb szakértők szerint alapvetően öt területen érezteti gazdasági hatását: magas színvonalú létesítményekkel gazdagodik a rendező ország, jelentősen fejlődik a kiegészítő infrastruktúra, megnő a közvetlen fogyasztás, új munkahelyek létesülnek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a rendező országok az elmúlt kilenc világbajnokság alkalmával az esemény évében és az azt követőben is növelték GDP-jüket.

A növekedés és annak üteme természetesen függ a globális gazdasági környezettől, így a jelenlegi válságos időszakban bölcsebb a lehetséges gazdasági hatást némileg alulértékelni – teszi hozzá a Commerzbank legfrissebb elemzése. Ennek megfelelően Dél-Afrika kormánya 0,5 százalékra szállította le a várható bővülés mértékének tervezését. Ezt azzal magyarázzák, hogy a hagyományosan futballszerető európai nézők sem a torna alatt, sem azután nem vállalkoznak a hosszú repülőútra, és nem fizetnek a pénztárcájukhoz képest drága szállásért, főleg így, a válság közepette, ezért az előzetesen tervezett 350 ezer nézőnél minden bizonnyal kevesebb lesz a Dél-afrikai Köztársaság tíz városában.

Az elemzők ellenpontként Németországot – a 2006-os világbajnokság szervezőjét – említik, amelyet ilyen szempontból szerencsésnek tartanak, ugyanis a 32 résztvevő közül 13 a környező országokból érkezett, ráadásul a német közbiztonság messze a dél-afrikai előtt jár, így négy éve mintegy egymillió turista érkezett az országba az esemény egy hónapja alatt. A német rendezés egyes becslések szerint így 10 milliárd euró pluszbevételt generált az országnak.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) is nyugodt szívvel foghatja fel a tornát üzleti vállalkozásként. Maradva a Németországban rendezett torna számainál: az eseményt 214 országban több mint 73 ezer órán át közvetítették, a selejtezőkkel együtt az egész torna 2,9 milliárd svájci frank bevételt jelentett a FIFA-nak – ebből 1,7 milliárd kizárólag a televíziós jogokból folyt be a szervezethez, emellett további 714 millió frank bevételre tehetett szert a hivatalos szponzoroktól – míg a rendezés csupán 881 millió frankba került.

A tévéközvetítéseket vizsgálva a tanulmány megemlíti: annak ellenére, hogy az eseményt a masszív gazdasági válságban rendezik meg, a globális reklámköltések az idén hozzávetőleg 3,7 százalékkal növekednek.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint egy ekkora sportesemény valóban minden résztvevő számára hatalmas lehetőséget jelent. A szakember úgy véli, a mérhetően növekedő szektorok között van a kiskereskedelem, a sportfogadás, valamint a telekommunikáció és az elektronikai ipar, azonkívül a turisztika.

A sportszergyártók, a mobilszolgáltatók, a televíziógyártók rendre rekordbevételekről számolnak be. Dél-Afrikát azonban elsősorban a politikai és kulturális téren elérhető bizonyítási vágy hajtja. A vb üzenete ugyanis az ország és gyakorlatilag a teljes kontinens részéről az, hogy megmutatják: Afrika felnőtt a feladathoz, képes vendégül látni a futballvilágot; az apartheidből és az abból fakadó elszigeteltségből alig húsz éve kilépett ország pedig idővel képes a világ egyik vezető hatalmává válni.

Coca-Cola

Emirates

Hyundai-Kia

Sony

Visa

Coca-Cola

Emirates

Hyundai-Kia

Sony

Visa

A FIFA szponzorai Budweiser

Castrol

Continental

McDonald’s

MTN

Mahindra System

Seara

Yingli Solar Röpködnek a dollármilliók A világbajnokság 32 résztvevője között mindösszesen 420 millió dollárt osztanak szét, 61 százalékkal többet, mint 2006-ban. Minden résztvevő egymillió dollárt kap felkészülési költségként.

A vb csoportköre után kiesők egyenként 8 millió dollárt kapnak. Az egyenes kiesési szakaszban a nyolcaddöntőkben 9 millió dollár, a negyeddöntőkben 18 millió, az elődöntőkben 20 millió dollár a jutalom. A második 24 millió dollárt kap, a győztes 30 milliót vághat zsebre. Emellett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 40 millió dollárt különített el a játékosok klubcsapatai részére. Minden klubcsapat 1600 dollárt kap labdarúgónként és mérkőzésenként. -->