VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

GAZDASÁG / MAKROGAZDASÁG

Álom marad a nyugati bér

2016. 2. 21. 16:58|Utolsó módosítás: 2016. 2. 21. 17:04|Gazdaság » Makrogazdaság
Mintegy harmadát keressük az ausztriainak, nem véletlen, hogy egyre több dolgozó és szakszervezet már a sztrájkon töri a fejét. Évtizedek óta csak ígéret a jóléti államokéhoz hasonló kereset, ám a szakemberek szerint még az sem biztos, hogy 20-30, vagy akár 50 év alatt felzárkózunk ezen a téren a legfejlettebb országokhoz.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Akár sztrájkhullám is végigsöpörhet tavasszal az országon, szakszervezetek tucatjai, illetve dolgozók százezrei elégedetlenek az idei évre szóló béremeléssel. A legnagyobb a tanárok tiltakozásának visszhangja – igaz, épp ők a jobb munkakörülmények mellett nem a maguk, hanem az oktató-nevelő munkát segítők bérét emeltetnék –, de a MÁV és a Volán-társaságok dolgozói is keveslik a többletet. Ezenkívül természetesen az egészségügyben dolgozók megalázóan alacsony bére is örök elégedetlenség forrása. Több szakszervezet már a sztrájk lehetőségét is felvetette, s az alacsony bérek kérdését a kormány sem bagatellizálhatja. Hiszen a ciklus legfontosabb feladatának éppen azt tartja, hogy a magyar bérek végre érezhetően közel kerüljenek a rég áhított európai fizetések szintjéhez. Akkor mégis miért nem lép nagyobbat a kabinet?

"Hogy a közszférában dolgozók miért nem kapnak nagyobb bért, annak két oka is van – magyarázta Samu János , a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. – Egyrészt ahhoz a kormánynak másra – nyugdíjakra, vagy építkezésekre – kellene kevesebbet költenie, amit nem akar. Másrészt pedig szem előtt kell tartani, hogy csak annyit lehet elosztogatni, amennyi adó befolyik. Ez pedig lényegesen kevesebb, mint a gazdag országokban” – mondta az elemző.

Hasonló gyár, különböző bér

Ám a közös kalapból fizetett dolgozók nincsenek egyedül az alacsony fizetésükkel, hiszen a jól működő cégek sem biztosítanak osztrák, német vagy francia fizetést a magyar munkavállalóknak. Pedig gyakorlatilag hasonló autógyárban, hasonló gépekkel, hasonló munkát végeznek a német autógyárban a dolgozók, és az éppen onnan idetelepült üzemekben a magyarok. A különbség azonban a fizetésben szembeötlő. Míg egy autóipari szakmunkás itthon mintegy nettó 170 ezer forintot vihet haza a pótlékoktól függően, ez a bér Németországban átszámítva a 600 ezer forintot is elérheti. Ennek pedig nem az az oka, hogy egy német munkás háromszor gyorsabban hegeszt, vagy a szalagsor pörög sebesebben.

A kormányok kész győzelmi himnuszt zengenek arról, ha egy-egy nagyobb cég hazánkba települ, ám ők korántsem azért jönnek, mert feltétlenül a politikusok „csábították” ide őket. Számukra eleve az a fontos, hogy a magyarok jóval olcsóbban dolgoznak, kevesebb bért kell fizetniük.

Csapdában vergődik az ország

„Magyarország egy furcsa kelepcében van, ami nem egyedi. A jelenségnek még külön neve is van: »közepes jövedelmű országok csapdája« – magyarázta Samu János. – Ennek az a lényege, hogy egy szerényebb gazdaságú ország nagyon nehezen tud kitörni a helyzetéből. Az alacsonyabb szakképzettségű munkaerőt igénylő vállalkozások szívesen mennek az ilyen országokba, hiszen olcsón dolgoztathatnak. Sok gyárat, üzemet lehet így egy országba vonzani, ami persze hasznos, hiszen egyre többen kapnak munkát. Csakhogy amikor a dolgozók már nemcsak munkahelyet, de nagyobb bért is szeretnének, akkor az ilyen gyárak könnyen elköltözhetnek a világ olyan részébe, ahol megint csak olcsóbban termelhetnek. Vagyis egy bizonyos szint fölé így nem igazán lehet fejlődni.”

Persze ennek ellenére a multikra, külföldi tulajdonú vállalkozásokra is nagy szükség van, és jelentősen javíthatják egy ország gazdasági helyzetét. Erre jó példa az autógyártók paradicsomának számító Szlovákia, ahol tavaly a havi nettó átlagbér átszámítva elérte a 210 ezer forintot. Ezzel szemben a magyar átlagbér akkor 159 150 forint volt havonta, vagyis a szlovák fizetés csaknem 30 százalékkal magasabb. Ezt a szintet hazánk is el tudná ezen az úton érni belátható időn belül. Hiszen ha többen dolgoznának, akkor nem kellene százmilliárdokat költeni közmunkaprogramokra. Sőt, még a versenyszférában munkába álló egykori közfoglalkoztatottak is gazdagítanák az államkasszát, ezzel alapot teremtve a tanárok, ápolók béremeléséhez.

Nem gyártani, fejleszteni kell!

Akkor mi a megoldás arra, hogy kitörjünk az előbb említett csapdából? „A magyar munkások sajnos többnyire az olcsóbb, kevesebb értéket képviselő munkát végzik – magyarázta Samu János. – Vagyis egy autó esetében összeszerelnek, alkatrészeket gyártanak, de a végtermék nem ezek miatt drága. A márka igazi értékét az jelenti, hogy azt kitűnően alakították ki a fejlesztőmérnökök, vagy olyan formába öntötték a tervezők, amivel meg tudják nyerni a fogyasztókat, illetve ügyesen adták el a marketingesek. Tehát a pénz nem azoknál csapódik le, akik a kétkezi munkát végzik, hanem akik a termék úgynevezett hozzáadott értékéhez többet adnak” – magyarázta a közgazdász.

Vagyis Magyarországnak is olyan márkákra – legyen az ruha, autó, vagy bármilyen népszerű és a világban elterjedt használati cikk – lenne szüksége, amelyek sikeresek, s ahhoz nem csak a bérmunkát, hanem az értékesebb fejlesztést is biztosítani tudjuk. Mezőgazdaságilag fejlettebb ország lévén azzal a példával is élhetnénk, hogy a boraink nemcsak jók kellene legyenek, hanem világmárkák is. Vagyis a fogyasztó ne csak a költségeket és a kis hasznot fizesse meg, amikor egy palackot levesz az polcról, hanem az egyedi szakértelmet, tudást, amit nagyon drágán lehet mérni.

Samu János szerint ehhez ki kellene törni a bérmunkás szerepkörből, fejleszteni és újítani kell az egyetemek, oktatási központok bevonásával. Kezdetnek olyan környezetre lenne szükség, ahol jó és könnyű vállalkozást indítani, ám ennek egyelőre nem nagyon látszanak a körvonalai.

Túl lassú a felzárkózás

Bár Samu szerint az alapjai hiányoznak ahhoz, hogy idővel felzárkózzunk a nyugati államok szintjéhez, időpontok rendszeresen előkerülnek arról, ez mégis mikor történhet meg. Élen a politikusok járnak, akik kormányra kerülve egyből rózsásnak látják a helyzetet, s ilyenkor szerintük 20 év elég lenne ehhez. Csakhogy ezt már 25 éve hallgatjuk. Ám ha mégis el akarunk játszani a számokkal, akkor ahhoz alapul kell vennünk a mostani bérnövekedést, és szembesülni kell az óriási különbséggel is. Miközben a magyar átlagbér tavaly az említett 160 ezer forint körül mozgott, ugyanez Ausztriában az osztrák statisztikai hivatal szerint – karácsonyi jutalommal, kiegészítő pótlékokkal együtt – 1839 euró, vagyis 570 090 forint volt. Tehát a magyar bér az osztráknak még a harmada sincs.

Biztatóbb, hogy a magyar fizetések emelkedése már három éve tart, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint tavaly 4,3 százalékkal nőttek gyorsabban a bérek, mint az árak. Ez már tekintélyes eredmény, de ebben az ütemben is 30 év kell a mai osztrák átlaghoz. Csakhogy ezzel korántsem érnénk utol a sógorokat, hiszen várhatóan ők is továbbfejlődnének. Hogy teljesen behozzuk őket, ahhoz – 2 százalékkal gyorsabb fizetésemelkedés mellett – már bő 60 évre lenne szükség.

Csakhogy a szociológusok szerint nemcsak a közgazdászok által emlegetett csapda fenyegeti az országot. A fejlődés ellen mutat, hogy a külföldre település miatt egyre kevesebb a fiatal, hosszú távon is képezhető munkaerő, márpedig ez azt jelenti, hogy az országnak éppen a legígéretesebb dolgozókat kell nélkülöznie. Az általuk fizetett adó elmaradásával viszont demográfiai kelepcébe is kerülünk. Egyre kevesebb munkavállaló fog eltartani az ország elöregedése miatt egyre több nyugdíjast. Ez pedig önmagát gerjesztő kedvezőtlen folyamatokat indíthat el. Az ellátás biztosításához mind több adót kell kivetni, ami újabb és újabb tömegeket kényszeríthet arra, hogy a sanyarúbb sorsú, kevésbé vállalkozásbarát Magyarország helyett inkább külföldön boldoguljanak, s így még kevesebb esély marad arra, hogy kitörjünk a közepes jövedelmű országok csapdájából.

Több szakmában elengedhetetlen lesz a béremelés

A fizetések emelkedésére a szakemberek szerint már csak azért is szükség lesz, mert ilyen alacsony bérért hamarosan aligha találnak majd megfelelően képzett dolgozót a cégek, de még az állam sem. Nagy Tamás munkaerő-piaci szakértő, fejvadász úgy látja, a közeljövőben kitarthat a magyar bérek emelkedése, de szerinte sincs sok esély arra, hogy belátható időn belül jelentősebben lefaragjuk a bérhátrányunkat Európával szemben.

„Csak néhány területen lehet komolyabb változás – vélekedett a szakember. – Ilyen az ipari szakmunkások esete, akik az Európában is egyre égetőbb szakemberhiány miatt számíthatnak kicsit jobb elismerésre. A közszférában pedig várhatóan az egészségügyi dolgozók esetében lesz kénytelen lépni a kormány. Nyugat-Európa ugyanis szinte bármennyi ápolót, orvost fel tud szívni, márpedig kint több mint egymillió forint a havi átlagbér. Így hosszú távon talán még a többséget sem lehet ilyen alacsony bérezés mellett itthon tartani.”

Nagy szerint egyébként jelenleg nincs olyan munkakör, amelyben a fizetések vetekedhetnének a nyugatival. Még a nagyobb cégek vezetőinek 2-3 milliós havi bruttó alapbére is csak töredéke egy német vagy osztrák topmenedzserének, és – bármit is gondoljunk – nincs ez másként az itthon politizáló magyar politikusok esetében sem.

Szerző: Maros László - Vasárnap Reggel
Tetszett a cikk? Ossza meg!

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Álom marad a nyugati bér
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

Regisztráció »

  • 26. Aratógép2016. 2. 23. 15:14

    Ehhez még nem szóltam hozzá, de ez a helyzet most megváltozott.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Ehhez még nem szóltam hozzá, de ez a helyzet most megváltozott.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 25. lajafix2016. 2. 23. 13:44

    hajjaj megy a visszatekintés a 26 évvel ezelőtti rendszerváltásra... milyen buta ország az aminek lakói még most sem értik hogy bizony nagyon kevés cég maradt 90re amiben a versenyképesség csírái fellelhetőek voltak?

    A K+F fogalma meg egyenesen ismeretlen volt akkor...

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    hajjaj megy a visszatekintés a 26 évvel ezelőtti rendszerváltásra... milyen buta ország az aminek lakói még most sem értik hogy bizony nagyon kevés cég maradt 90re amiben a versenyképesség csírái fellelhetőek voltak?

    A K+F fogalma meg egyenesen ismeretlen volt akkor...

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 24. civar2016. 2. 23. 07:30

    Ugye, gyakran elhangzik hogy "elavult" volt az iparunk, gazdaságunk és nem volt miből modernizálni, ezért számolták fel, vagy adták el a "módszerváltást" követően.
    A kérdés persze az, hogyha az elavultat nem volt miből korszerűsíteni, fejleszteni, akkor a nullára felszámolt gazdaságot, ipart, vajon hogyan lehet újraépíteni?
    A kérdés költői: sehogyan.
    A cél, természetesen ez is volt a nyugat részéről. Konkurenciát megszüntetni és új piacokat szerezni.
    A legszomorúbb, hogy a mindenkori politikai elit köreiben, ehhez mindig talált megfelelő partnereket, akik eladták az iparunkat, termelési kapacitásainkat.
    Az eredményt, mára mindenki láthatja...

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Ugye, gyakran elhangzik hogy "elavult" volt az iparunk, gazdaságunk és nem volt miből modernizálni, ezért számolták fel, vagy adták el a "módszerváltást" követően.
    A kérdés persze az, hogyha az elavultat nem volt miből korszerűsíteni, fejleszteni, akkor a nullára felszámolt gazdaságot, ipart, vajon hogyan lehet újraépíteni?
    A kérdés költői: sehogyan.
    A cél, természetesen ez is volt a nyugat részéről. Konkurenciát megszüntetni és új piacokat szerezni.
    A legszomorúbb, hogy a mindenkori politikai elit köreiben, ehhez mindig talált megfelelő partnereket, akik eladták az iparunkat, termelési kapacitásainkat.
    Az eredményt, mára mindenki láthatja...

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 23. Savanya2016. 2. 22. 19:11

    Amely gyárakat eladtak (gyógyszergyár, tungsram stb) azok működnek. Miért nem működhetett volna a
    Ganz Mávag, Ganz Villany, Láng gépgyár, Szerszámipari Művek, Ikarus, Videoton, Csepel a kb 20 ezer munkását redukálták 0-ra! Korai nyugdíj meg ilyenek. Elcurták a mezőgazdaságot is, mert tsz ugyan car volt, de lehetett volna reformálni. Most meg azért fizet az EU, hogy ugaron maradjanak a földek! Cukorgyárakat kötelezték lerombolni!
    Egy hétig lehet sorolni a sok lerohasztást amit megköveteltek az országtól. Még Románia is jobb helyzetben van.
    A privatizálás egyenlő volt a világháborús vesztességekkel.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Amely gyárakat eladtak (gyógyszergyár, tungsram stb) azok működnek. Miért nem működhetett volna a
    Ganz Mávag, Ganz Villany, Láng gépgyár, Szerszámipari Művek, Ikarus, Videoton, Csepel a kb 20 ezer munkását redukálták 0-ra! Korai nyugdíj meg ilyenek. Elcurták a mezőgazdaságot is, mert tsz ugyan car volt, de lehetett volna reformálni. Most meg azért fizet az EU, hogy ugaron maradjanak a földek! Cukorgyárakat kötelezték lerombolni!
    Egy hétig lehet sorolni a sok lerohasztást amit megköveteltek az országtól. Még Románia is jobb helyzetben van.
    A privatizálás egyenlő volt a világháborús vesztességekkel.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 22. horvathtib2016. 2. 22. 18:43

    Itt kilábalás? Ugyan már kérem! Nem tűnik fel az embereknek, hogy a kormányainknak nem érdeke a jól képzett munkaerő megjelenése és megmaradása Magyarországon, mert ezek egyszercsak elkezdenek gondolkozni, és a gondolkodó ember veszélyes!
    Ha valóban komolyan gondolná a kormány amit mond, akkor eleve olyan feltételekkel engedné a külföldi cégeket Magyarországon letelepedni, hogy az az államnak és a polgárainak is jó legyen.
    Én is azt vallom, nem összeszerelő üzemek százai kellenek ide. De sajnos sok mindennek vége. A jól prosperáló gyárakat, üzemeket szarért-húgyért eladták külföldnek, egy új üzem létrehozásába pedig belerokkan a vállalkozó, mivel az állami bürokrácia mindent megtesz, hogy elvegye a kedvét az illetőnek egyszer s mindenkorra. Itt is állami segédlettel megakadályozzák, hogy egy magyar cég minőségi terméket állítson elő és külföldön értékesítse.
    Ha már a bort említi kedves cikkíró, nem véletlen, hogy nem ismerik külföldön a magyar borokat megfelelően. Tudniillik ezt is keményen igyekeznek megakadályozni. Nemcsak a hazaiak, de a külföldiek is. Mármost ha nem tudok reklámozni egy terméket, akkor ebben a tetves világban hogy ismerjék meg? A középkorban még jó volt, mert a tokajit ha valaki megízlelte, megkedvelte, a következő fuvarnál már ő is jelentkezett, hogy naki is kellene két-három szekér. A termék önmagáért beszélt. Az elektronika világában viszont a szájbarágásos szajkózás kell, hogy menjen mindenütt.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Itt kilábalás? Ugyan már kérem! Nem tűnik fel az embereknek, hogy a kormányainknak nem érdeke a jól képzett munkaerő megjelenése és megmaradása Magyarországon, mert ezek egyszercsak elkezdenek gondolkozni, és a gondolkodó ember veszélyes!
    Ha valóban komolyan gondolná a kormány amit mond, akkor eleve olyan feltételekkel engedné a külföldi cégeket Magyarországon letelepedni, hogy az az államnak és a polgárainak is jó legyen.
    Én is azt vallom, nem összeszerelő üzemek százai kellenek ide. De sajnos sok mindennek vége. A jól prosperáló gyárakat, üzemeket szarért-húgyért eladták külföldnek, egy új üzem létrehozásába pedig belerokkan a vállalkozó, mivel az állami bürokrácia mindent megtesz, hogy elvegye a kedvét az illetőnek egyszer s mindenkorra. Itt is állami segédlettel megakadályozzák, hogy egy magyar cég minőségi terméket állítson elő és külföldön értékesítse.
    Ha már a bort említi kedves cikkíró, nem véletlen, hogy nem ismerik külföldön a magyar borokat megfelelően. Tudniillik ezt is keményen igyekeznek megakadályozni. Nemcsak a hazaiak, de a külföldiek is. Mármost ha nem tudok reklámozni egy terméket, akkor ebben a tetves világban hogy ismerjék meg? A középkorban még jó volt, mert a tokajit ha valaki megízlelte, megkedvelte, a következő fuvarnál már ő is jelentkezett, hogy naki is kellene két-három szekér. A termék önmagáért beszélt. Az elektronika világában viszont a szájbarágásos szajkózás kell, hogy menjen mindenütt.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 21. Savanya2016. 2. 22. 18:14

    Miből lehetne bért fizetni?
    Az állami alkalmazottak adója egyenlő a 0-val a büdzsé számára. Max annyit jelent, hogy annyival olcsóbbak (már aki) azok a munkaerők!
    A vállalatok adója és a vállalatoknál dolgozók adója meg azért kevés, mert minden lehetőséget megadnak az adók elsíbolására!
    Más bevétele van az országnak?
    Egy kézen meglehetne számolni.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Miből lehetne bért fizetni?
    Az állami alkalmazottak adója egyenlő a 0-val a büdzsé számára. Max annyit jelent, hogy annyival olcsóbbak (már aki) azok a munkaerők!
    A vállalatok adója és a vállalatoknál dolgozók adója meg azért kevés, mert minden lehetőséget megadnak az adók elsíbolására!
    Más bevétele van az országnak?
    Egy kézen meglehetne számolni.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 20. Kjos42016. 2. 22. 14:48

    Az is segitene a konvergenciat, ha dakota hazát találna vakamekyik imádott "isztánjában".
    Vagy elvinné a pestis.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Az is segitene a konvergenciat, ha dakota hazát találna vakamekyik imádott "isztánjában".
    Vagy elvinné a pestis.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 19. i8223k2016. 2. 22. 13:31

    Egy pestis lehet most is segítene a konvergenciában.
    :D

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Egy pestis lehet most is segítene a konvergenciában.
    :D

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 18. Dakota22016. 2. 22. 13:16

    tkp. miről is beszélünk? Az elmúlt ezer évben SOHA nem volt konvergencia. Legfeljebb közelebb voltunk a nyugat-európaiakhoz. A pestisjárvány idején! :)

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    tkp. miről is beszélünk? Az elmúlt ezer évben SOHA nem volt konvergencia. Legfeljebb közelebb voltunk a nyugat-európaiakhoz. A pestisjárvány idején! :)


    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 17. Csabai Donát2016. 2. 22. 12:55

    Aki azt várja, hogy a következő évtizedekben reál konvergencia révén felzárkózunk, az sajnos álomban ringatja magát. Diverzifikált jövedelem struktúra kell, vállalkozás vagy egyéb tőkejövedelem és persze nyugdíj öngondoskodás, mert fiatal generációként egyértelmű, hogy az esetleges jövőbeni állami nyugdíjra kár apellálni.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Álom marad a nyugati bér


    Aki azt várja, hogy a következő évtizedekben reál konvergencia révén felzárkózunk, az sajnos álomban ringatja magát. Diverzifikált jövedelem struktúra kell, vállalkozás vagy egyéb tőkejövedelem és persze nyugdíj öngondoskodás, mert fiatal generációként egyértelmű, hogy az esetleges jövőbeni állami nyugdíjra kár apellálni.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

A hozzászólás mező nem fogad be HTML kódot, a sortöréseket automatikusan törli.
A képen látható ellenőrzőkód:
captcha
MEHET

Hozzászólásával együtt IP címe is rögzítésre kerül.

Részletes moderálási szabályzatunkat itt olvashatja.

Ha hozzá kíván szólni a cikkhez, jelentkezzen be. Amennyiben még nem rendelkezik felhasználónévvel, ezen a linken regisztrálhat:

www.vg.hu/regisztració

Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

Ajánlott cikkek

KONFERENCIÁK

Partnerek

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • VG-konferencia - Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016

  • Eltűnt egy Párizsból Kairóba tartó utasszállítógép

  • Elkészült a Széll Kálmán tér felújítása

  • Lezajlottak az érettségik Fotók: MTI

  • Taxis demonstráció Budapesten

  • Pedagógussztrájk országszerte Fotók: MTI

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér