Világgazdaság Online

Ha az egy hónap alatt bekövetkezett árváltozásokat vesszük figyelembe, kiderül: az idényáras élelmiszereknél – mint a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs – emelkedést, a többi élelmiszer esetében viszont csökkenést hozott az előző hónap. A szolgáltatások árai átlagosan egy százalékkal emelkedtek. A vezetékes gáz ára nőtt, miközben a távfűtés 3,4 százalékkal került kevesebbe, mint januárban. A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott, a ruházkodási cikkekért pedig valamivel kevesebbet kellett fizetni.
Tizenkét hónapos időtávot figyelembe véve némiképp más a helyzet: az összesített 5,7 százaléknál jóval alacsonyabb ütemben, 2,1 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, a szeszes italok és dohányáruk viszont 11 százalékkal kerültek többe, mint 2009 februárjában. Ebben a jövedéki adó növelésének van fontos szerepe, és ugyanezzel, valamint a piaci folyamatokkal magyarázható az is, hogy az üzemanyagokért 22,3 százalékkal kértek többet ez év februárban, mint tavaly. A szolgáltatások terén az évi inflációs adatot erősen felfelé húzza a távolsági utazás és a helyi tömegközlekedés áremelkedése.
Az adóemelések hatását jól mutatja, hogy változatlan adótartalom mellett az egyéves áremelkedés csupán 1,6 százalék. Ez az adat felelne meg az unió átlagának, ahol – a januári harmonizált adatok szerint – 1,7 százalékkal voltak magasabbak az árak 2010-ben, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb emelkedés a 27 tagállam körében Magyarországon következett be, a harmonizált adatok szerint 6,2 százalékkal, igaz, ez februárra 5,6-re csökkent.
Ami a további kilátásokat illeti: elemzők szerint az infláció – elsősorban a bázishatásnak hála – a második fél évben „szakadhat be”, a gáz és az olaj árát övező kockázatok, valamint a gázártámogatás kivezetése miatt azonban nem valószínű, hogy sikerül a hivatalos cél alá vinni a fogyasztóiár-emelkedés ütemét. Igaz, ennek tegnap annyiból nőtt az esélye, hogy a pénzügyi tárca szerint valamivel magasabb lesz az éves infláció: a korábbi 4,1 százalék helyett a PM már 4,3-es ütemmel számol 2010-re. A jegybank 3,9 százalékban jelölte meg az éves átlagot. A JPMorgan bankcsoport londoni elemzői – közleményük szerint – a kormányéval megegyező, 4,3 százalékos inflációt várnak, míg Kondrát Zsolt , az MKB Bank Zrt. vezető elemzője 4,7-es ütemmel számol az energiapiaci tényezők alakulása miatt.
Az 5,7 százalékos februári áremelkedés utat nyithat még néhány kamatcsökkentés számára – derül ki a londoni elemzők megszólalásaiból. A már idézett JPMorgan szerint az adat minden bizonnyal még a jegybankot is meglepte, és úgy vélik: „szabad az út a márciusi, negyed százalékpontos kamatcsökkentés felé”. Christian Keller, a Barclays Capital befektetési bankcsoport feltörekvő európai vezető közgazdásza szerint a tegnapi KSH-közléssel enyhültek azok a piaci aggályok, melyek szerint a magyarországi infláció a feltételezettnél „makacsabbnak” bizonyulhat. A távirati iroda tudósításából kiderül: a tavalyi áfaemelés hatásának kifutásával júliustól Keller is csökkenő inflációs ütemmel számol, amely az év végére három százalék alá is süllyedhet. Lehetséges azonban, hogy a kamatcsökkentés nem ebben a hónapban, hanem nyáron folytatódik, amikorra világossá válik, milyen gazdaságpolitikát kíván folytatni az új kormány – véli a szakértő. A londoni elemzők egyébként korábban 6,1 százalékos inflációs ütemet valószínűsítettek februárra, ezért hatott pozitívan a tényszám a piacokon. KR