Világgazdaság Online

Bérezés. Tavaly ősz után ismét bruttófizetés-csökkenés volt a magyar gazdaságban, de a munkavállalók átlagban többet vihettek haza. Májusban 198 212 forint volt a bruttó átlagkereset hazánkban, ez 0,9 százalékkal alacsonyabb a 2009-es azonos havi adatnál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az idén eddig januárban és márciusban volt kiugró a növekedés, amelyet a közszférában két részletben kifizetett különjuttatás okozott, ez éves átlagban azonban jobban eloszlik majd. Ezt leszámítva nominális csökkenés látható az állami alkalmazottaknál, amely még a tavaszi kiegészítéssel együtt is valószínűleg a negatív tartományba löki a közszféra bruttó kereseteit éves átlagban. Már most is csak 0,6 százalékos volt az első öthavi átlagos bérnövekedés.
A magánszektorban a korábbiakhoz képest szintén visszafogottabb emelések voltak: májusban az idei legalacsonyabb, 1,9 százalékos adatot mérte a KSH. Ezzel az első öt hónap átlaga 4,7 százalékon állt, ez viszont csak a korábbi béralakuláshoz képest nevezhető visszafogottnak. Mostanra egyértelműen a magáncégeknél dolgozók kereshetnek jobban, 203 ezer forintot meghaladó illetményükkel szemben az állami dolgozóké a 190 ezret sem érte el májusban, az év eddig eltelt időszakában viszont egyelőre kiegyenlített volt a helyzet a már említett különpénz miatt.
A nettó fizetések az idén jócskán elszakadtak a bruttótól az év eleji szja-sávhatár-emelés nyomán. Az utolsó tavaszi hónapban 6,4, öthavi átlagban pedig kereken 10 százalékkal tehettek többet zsebre a Magyarországon alkalmazásban állók. Ez a magánszektor 7,7, illetve a közszféra 4 százalékos növekményéből adódott. Ezzel az átlagos reálkereset májusig 4 százalékos bővülést mutatott, amelyből valamivel nagyobb mértékben részesedtek a közszolgák. Ennek a fizetőképes kereslet megugrásában kellene testet öltenie, ám például a kiskereskedelmi adatokon mindez még alig érzékelhető. Annak fényében azonban, hogy milyen helyzetbe került tavaly a lakosság, nem csoda, ha most nem kezd önfeledt költekezésbe. Az utóbbi hetekben ráadásul megint kellemetlenül érintették az árfolyammozgások a devizaadósokat, ez szintén visszafoghatja a vásárlási kedvet.
Ezúttal pedig már a teljes bértömeg is szinte a bérekkel együtt növekedhetett, mivel lassan megáll a gazdaságban a létszámcsökkenés. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások 1,83 millió dolgozót alkalmaztak májusban, az állam pedig 796 ezret (ebbe azonban a közmunkaprogramokban munkát kapók is beleszámítanak), így a teljes létszám 2,729 millió volt, ez 2,3 százalékos emelkedésnek felel meg éves alapon. A válság kitörése óta most először a magánszektor is több állást biztosított, mint egy évvel korábban.
Nemzetközi összehasonlításban valószínűleg magasnak számít az idei magyar béremelkedés, ugyanakkor a legfrissebb statisztikák is csak tavaly év végére állnak rendelkezésre. Akkor pedig – főként a közszférában alkalmazott szigor miatt – még igen alacsonynak számított a magyar bérdinamika, csak a balti térségben volt a hazainál is erőteljesebb korrekció. Ezzel együtt ez évben erősödhet a tavaly szinte nem is létező bérinflációs nyomás, mivel előzetesen azt várták szakértők, hogy egyáltalán nem lesznek bruttófizetés-emelések az idén, tekintettel az szja-könnyítésre. BD