Az idei év az agráriumé lesz
Az idén sem Magyarország lesz a leggyorsabban növekvő gazdaság még Európán belül sem, azonban néhány szegmensben kimagasló eredmények várhatók. A nemzetközi trendekkel ellentétben itthon elsősorban a hagyományos ágazatok lesznek a húzótényezők.
A válság előtti éra nagy nyertesei, a pénzügyi és az ingatlanszektor után most a fejlett világban az egészséggazdaság előretörésére számítanak szakértők. A Kelly Services nemzetközi munkaközvetítő cég ezen a területen várja a legnagyobb foglalkoztatásbővülést, amit a demográfiai folyamatokon túl az is magyaráz, hogy itt alig jön szóba a szolgáltatás határokon túlra telepítése. A válság lecsengése miatt 2011-ben maguk az állásközvetítők is jelentős piacbővülés elé néznek. Ugyancsak ezzel függ össze a szállítási ágazat várható felfutása, a személy- és áruszállítás egyaránt átlag felett bővülhet az év során.
Az elmúlt évek nagy reménységének kikiáltott zöldgazdaságtól az idén azonban még nem vár áttörést a Kelly Services elemzése, habár a hulladékgazdálkodást megemlíti mint reményteli üzletágat. A számítástechnikával foglalkozó cégek változatlanul a gyorsan fejlődők között lesznek, a szoftverfejlesztők mellett elsősorban az internetes szolgáltatások néznek fényes jövő elé.
Itthon ezeket a trendeket az időjárás, a gazdaságpolitika és a nagybefektetők is jócskán felülírják majd. Az első tényező a mezőgazdasági termelést érinti, amely a tavalyi kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az utóbbi évek átlagánál lényegesen roszszabbul teljesített, az idén viszont az alacsony bázishoz képest látványos növekedésnek indulhat. A 2011-es év nyertesei a belvíz által nem érintett növénytermelők lehetnek az agráriumban – nyilatkozta lapunknak Raskó György közgazdász, agrár-nagyvállalkozó. A jövedelmezőség szempontjából minden esély megvan arra, hogy minden gabonaféle (búza, árpa, kukorica) esetén az idei átlagon felüli esztendő legyen. E szegmensben az idén is marad a keresleti piac, így várhatóan jelentős mennyiségeket – akár 6-8 millió tonna gabonát – exportálhatunk majd jó árakon.
Mindamellett ki kell emelni, hogy a belvíz várhatóan a szokásos 1,2 millió hektáros búzaterület akár 10 százalékát is kipusztíthatja, ez rendkívül jelentős veszteség – emelte ki Raskó György. A vetésterület csökkenése miatt egy átlagos évhez viszonyítva mintegy 500 ezer tonnával kevesebb búza terem 2011-ben, emiatt az összes termés aligha lesz több 4 millió tonnánál. A búzaárak magasan maradnak, ez jó hír azoknak, akiknek a földjét nem öntötte el a víz, és időben tudtak vetni. A gabonafélék mellett az olajos magvak árszintje is magas marad az idén.
Ezzel szemben az állattenyésztési ágazatokban a jövedelempozíció az idén tovább romolhat, ugyanis a felvásárlási árak keresleti korlátok miatt csak kismértékben növekednek, miközben a már most is magas takarmányárak a gabonapiaci helyzet miatt akár tovább is emelkedhetnek. A hazai állatállomány csökkenése emiatt tovább folytatódhat. Ez azt is maga után vonja, hogy a növénytermesztéssel szemben amúgy jóval munkaerő-igényesebb állattenyésztési ágazatban még kevesebb emberre lesz szükség, ezáltal létszámleépítések várhatók. Az agráriumban így az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya tovább romlik, az agrártermelés kétharmadát az utóbbi ágazat fedi majd le. „Magyarország szégyene, hogy húsból és tejtermékekből nettó importőrré vált, és ez a helyzet az idén tovább romlik. Húsz éve az ország még több mint egymillió tonna hústerméket exportált” – emlékeztetett a közgazdász.
A gazdaság két húzóágazata a GKI gazdaságkutató cég szerint az agrárium mellett az ipar és az építőipar lesz. A szolgáltatók, akik elsősorban a hazai kereslet alakulásától függnek, még nem számíthatnak kiugró bővülésre. A kiskereskedelmi forgalom mintegy két százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik a kutatóintézet prognózisa alapján, mindezekben a reálkereset növekedése játszik szerepet. A bankok hitelezési aktivitása viszont nem vagy alig bővül, ami az egész gazdaság – főleg a kkv-szektor – növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ez az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja – vélekednek az intézet szakértői. Érdekesség, hogy a mezőgazdaság és a közszféra hanyatlása a GKI számításai szerint tavaly a teljes gazdasági növekedés több mint felét elvitte, az idén azonban összességében az állami szektor stagnálása és a mezőgazdaság kiugró növekedése majdnem kioltja egymást.
A gyógyszer-, a könnyűiparban, a gyógyturizmusban és az agráriumhoz kapcsolódó iparágakban látja a legnagyobb lehetőségeket 2011-ben Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Úgy véli, a kormányzatnak elsősorban ezen területek fejlődését kellene segítenie, mivel itt van a legnagyobb esély a foglalkoztatás jelentős bővítésére.
Emlékeztetett arra, hogy a hazai gyógyszereladásokban még mindig nagyon alacsony a magyar gyártók részesedése, ennek megváltoztatása érdekében „tudatos piacpolitikára” lenne szükség. A könnyűiparon belül elsősorban a személyes szolgáltatások, valamint a kézműipar területén vannak a legnagyobb fejlődési lehetőségek Vadász György szerint, aki ezekben a szektorokban is a hazai vállalkozókat segítő politika érvényesülését tartaná szükségesnek. A továbbra is nehéz helyzetben lévő építőiparban főleg a kivitelezői oldalt kellene felkarolni, a pályázati rendszer könnyítésével és a körbetartozások enyhítésével.
Az iparban érdekelt cégek szempontjából biztató, hogy az idén is ez a gazdasági ág húzhatja majd Magyarországot. Igaz, a növekedés üteme némileg lassulhat, a 2010-re becsült 8,5-ről hét százalékra. A bővülésben továbbra is az export szerepe lesz a meghatározó – ezt tovább pörgetheti a legjelentősebb piac, Németország gazdaságának 2011-ben két-három százalékosra becsült növekedése –, a belföldi értékesítés inkább csak a második fél évben emelkedhet.
Az idei év egyik legnagyobb kérdése, hogy ebből a fellendülésből mennyire tudják kivenni a részüket a hazai kkv-k – mondja Vadász György. Szerinte az exportot tekintve egyelőre túl nagy változás nem várható: abból az idén is körülbelül nyolcvan százalékban részesedhetnek a nagy multik és mintegy húsz százalék juthat a kvv-knak.
