Az MNB kissé aggódik
A kockázatokat főként abban látják, hogy erősödő problémát jelenthet az állami körbe tartozó vállalatok adósságának növekvő konszolidálási igénye. A működőképesség fenntartásához ugyanis ilyen soron minimum a GDP másfél százalékát kitevő igény merülhet fel a jövő évre. A független elemzők is kezdik a kormányénál kissé magasabbra emelni a hiányprognózisokat, ezek azonban régiós, de tágabb összehasonlításban is kedvezőnek mondhatók.
Az egyéb gazdasági területeken viszonylag kevés változás van a legutóbb, augusztusban kiadott jelentéshez képest. Elsősorban a kedvező inflációs adatok nyomán hamarabb csenghet le az évközi áfa- és jövedékiadó-emelés árakra kifejtett hatása – derült ki a prognózisból. Jövőre átlagosan négy, év végén pedig már 3 százalék alatt alakulhat a pénzromlás üteme, ez lehetett az egyik fő érv a hétfői jegybanki alapkamat-csökkentés mellett is.
A GDP jövő évi csökkenése az MNB szakértői szerint 0,9 helyett 0,6 százalékos lesz, ám ennek hátterében jelentősebb változások állnak. Az augusztusban gondoltnál lényegesen kedvezőbb külpiaci folyamatokkal számolt a jegybank, a belső keresletben azonban erősödhet a negatív tendencia. Mindez azzal is összefügg, hogy a hazai vállalatok a bérköltségeken próbálnak leginkább megtakarítani. Ez viszont a hosszabb távú inflációs kilátásoknak kedvez. A következő évek legkedvezőbb fordulata azonban a külső finanszírozási igény drasztikus visszaszorulása lesz, azaz ismét belső forrásokra is támaszkodó, fenntarthatóbb fejlődés következhet be. BD
