Bokszmeccs a növekedésért
„Azok az érvek, amelyeket Francois Hollande hangoztat, hülyeségek” – ezekkel a kendőzetlen szavakkal osztotta ki Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter Franciaország új elnökét tegnap az Oberösterreichische Nachrichtennek adott interjúban, utalva arra, hogy szerinte éppen „az adósságból finanszírozott növekedés” és az ehhez hasonló gazdaságpolitikai irányelvek taszították mély válságba az eurózónát.
A szókimondásáról ismert osztrák politikus megjegyzése már sejtetni engedi, hogy igen komoly ellentétek kerülhetnek felszínre a brüsszeli EU-csúcson ma este. Annyi biztos, hogy az informális vacsorán az egyik legrágósabb fogás a gazdasági növekedés beindítását célzó intézkedéscsomag lesz, és – ezzel összefüggésben – az asztalra kerülnek majd olyan nehéz falatok, mint a régóta húzódó eurókötvények ügye, az Európai Központi Bank újbóli aktivizálódása az állampapírpiacon, az omladozó görög és spanyol bankrendszer közpénzek általi megtámasztása és természetesen a fiskális paktum kérdése is.
Az is előre borítékolhatónak tűnik, hogy az egyik asztaltársaság az új francia elnök köré tömörül majd, aki már választási kampányában világossá tette: új alapokra kell helyezni az euróövezeti válságkezelést. Az általa kívánatosnak tartott trendváltás lényege, hogy fel kell hagyni a kőkemény megszorítások eddigi politikájával, mivel az – mint azt Görögország, Portugália és Spanyolország példáján látszik – recesszióhoz és rekordméretű munkanélküliséghez vezet, így összességében csak mélyíti a válságot. Ehelyett a gazdaság bővülésére kell koncentrálni úgy, hogy közben az adósságcsökkentő lépéseket sem szabad sutba dobni.
„Elő fogok állni minden olyan javaslattal, amelyek a növekedést segítik elő. Ebben a csomagban benne lesz az eurókötvények terve is, és ezzel az elképzeléssel nem leszek egyedül, ahogy arra a hétvégi G8-csúcson biztosítékokat kaptam” – idézte a Guardian a francia államfőt. Hollande ebben a kérdésben többek között Olaszországtól számíthat támogatásra, Mario Monti miniszterelnök ugyanis már korábban is kiállt az eurókötvények bevezetése mellett. Az euróövezeti országok által közösen kibocsátandó papírok előnye, hogy – állítják pártolóik – a közös garanciavállalás jelentette nagyobb biztonság miatt csökkenhetnek a hozamok, azaz olcsóbbá válik az adósságfinanszírozás, elsősorban a krízisben lévő dél-európai országok számára. Ez pedig azt is jelentené, hogy több pénz jutna a konjunktúrát beindítani hivatott programokra.
Az eurókötvényekről azonban egyelőre hallani sem akar a Németország vezette blokk, mondván, azáltal csökkenne a költségvetési fegyelem a „lazaságra amúgy is hajlamos” tagországokban, a végén pedig a gazdag országoknak kellene fizetni a vétkezők bűneiért. Ezen az állásponton van az Európai Bizottság is, amely szerint az eurókötvényeket csak akkor lehet bevezetni, ha már koordinálták a tagállami gazdaságpolitikákat és költségvetéseket, azaz a fiskális unió megvalósulásával már időben elejét vennék a túlköltekezésnek. Egyelőre azonban magának a fiskális uniónak a megvalósulása is kérdéses – Hollande például szeretné újratárgyalni vagy legalább növekedésösztönző lépésekkel kiegészíteni a szerződést.
Utóbbi intézkedésekre mindenesetre szüksége lesz az eurózónának – erre figyelmeztet az OECD tegnap nyilvánosságra hozott jelentése is, amely kétszázalékos visszaesést jósol az övezetnek 2012-re. A szervezet szerint az eurózóna a nem csökkenő államadósság, a sérülékeny bankrendszer, a túl szigorú fiskális politika és az alacsony növekedés által jellemzett ördögi körbe kerülhet, ezért a költségvetések konszolidációját célzó folyamatnak, amennyire csak lehet, növekedésbarátnak kell lennie.
Persze vannak olyanok is – ide tartozik például Mariano Rajoy –, akik szerint „a megszorítások versus növekedés vitának nincs értelme.” A spanyol miniszterelnök a hét elején Chicagóban úgy fogalmazott: „A növekedéshez strukturális reformok kellenek és az, hogy ne költsük el azt, amink nincs.”
Recseg-ropog a spanyol bankrendszer
Továbbra is emelkednek a spanyol államadósság refinanszírozási költségei: a tegnapi aukción a három hónapos lejáratú kincstárjegyek 0,846, a hathónapos papírok 1,737 százalékos hozamon keltek el – a legutóbbi aukción még csak 0,63, illetve 1,58 százalékos kamatot kértek pénzükért a befektetők. Igaz, pozitív hír, hogy nagy volt a vevői érdeklődés, így a tervezett összeg maximuma, 2,5 milliárd euró folyt be az államkasszába. A másodlagos piacon a tízéves lejáratú államkötvények hozama 6,1 százalék körül mozgott tegnap a Reuters szerint, ami még mindig nagyon magas, de némi enyhülést jelez a május közepi 6,5 százalékhoz képest.A bankok lobbiszervezete, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) eközben tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a spanyol bankoknak további 76 milliárd euróra lehet szükségük a gazdaság recessziója és a hiteltörlesztések esetleges leállása nyomán. A nem fizető hitelek összege elérheti a 260 milliárd eurót, állítja az IIF. A mélyülő bankválság újabb terhet jelenthet a spanyol állam számára, amely részben államosította az ország negyedik legnagyobb pénzintézetét, a Bankiát.
A bankok lobbiszervezete, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) eközben tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a spanyol bankoknak további 76 milliárd euróra lehet szükségük a gazdaság recessziója és a hiteltörlesztések esetleges leállása nyomán. A nem fizető hitelek összege elérheti a 260 milliárd eurót, állítja az IIF. A mélyülő bankválság újabb terhet jelenthet a spanyol állam számára, amely részben államosította az ország negyedik legnagyobb pénzintézetét, a Bankiát.-->
