Világgazdaság Online

„Véget ért a szabadságharc, és elkezdődött egy tárgyalásos időszak. Ezt én nem tekintem fegyverletételnek, ennél bonyolultabb a helyzet  A kormány felismerte azt, hogy fordítani kell a szekéren, elébe ment a még nagyobb veszteségeknek és még kellemetlenebb nemzetközi visszhangoknak. Kaptunk eleget. Azt gondolom, hogy elsősorban ezek a vélemények, illetve következményeik játszottak döntő szerepet abban, hogy a kormányban a változás igénye megfogalmazódott” – mondta Chikán Attila az Index-nek.

„Korábban alapelvnek tekintett tételeket is hajlandóak voltak visszavonni, ami lehetővé teszi, hogy tárgyaljanak az Európai Unióval meg az IMF-fel egy ésszerű gazdaságpolitikai felfogás mentén. Ezért nem beszélek fegyverletételről. Ezt a folyamatot ráadásul olyan ügyesen tálalták, hogy sikerült azt a képzetet megőrizni az emberek nagy többségében, hogy azért itt az történik, amit mi akarunk” – vélekedett a közgazdász.

„Hogy az történik-e, amit mi akarunk, azt nehéz lenne megmondani, ugyanis jelenleg nem látni olyan gazdasági stratégiát, ami alapján meg lehetne mondani, mit is akarunk pontosan” – tette hozzá.

Cséfalvay Zoltán NGM-es államtitkárnak volt a napokban egy nagyon figyelemre méltó nyilatkozata, amelyben egyebek mellett azt mondta, hogy új sztorit kell kitalálni a Széchenyi-terv mellé. Az új sztori – ha pozitívan fordítjuk ezt le – tulajdonképpen egy gazdaságstratégia, nyilatkozta. Bizakodásának adott hangot, hogy ez valóban egy racionális, a helyzetünkhöz illő fordulatot tükröz majd.

Ez nem egyszerűen személyi, hanem intézményi kérdés – válaszolta arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e egyáltalán változásról addig, amíg Matolcsy György a gazdasági miniszter. „Többről van szó, mint hogy egyetlen személyt le kell cserélni, az egész minisztériumi struktúrával baj van – nagyobb a probléma, mint az, hogy egy ember alkalmas-e, vagy sem.” – tette hozzá.

„Volt egy gazdaságpolitikai koncepció a hiány, illetve az adósság kinövésével kapcsolatban, ez azonban megítélésem szerint – és ezt a megítélést sok mértékadó közgazdász osztja – hibás volt. Nem volt benne a gazdaságban az a növekedési potenciál, amire építeni akarták. Ha Trabantban ülök, nem száguldhatok egy Jaguár sebességével. Nem tudom, ki döntötte el, hogy ez legyen a koncepció, de ez a kérdés valóban felvethet miniszteri felelősséget is. Én személyében egyáltalán nem haragszom Matolcsyra, a gazdaságpolitikájára viszont igen, mivel gondolatmenete nem felel meg a realitásoknak” – mondta el Chikán Attila.

Arra a felvetésre, hogy szinte minden kérdésben Orbán Viktor dönt, és hogy őt hibáztassuk-e a stratégia hiányáért azt mondta: „Ez nem egy egyszemélyes feladat. Orbán Viktor egy nagyon tehetséges ember, de ezt még ő sem tudná egyedül megcsinálni. Neki is huszonnégy órából áll a nap, meg kell hallgatnia embereket ahhoz, hogy egyáltalán végig tudja vinni ezeket a dolgokat, nem járhatja Mátyás királyként végig az összes intézményt, vállalatot”.

„Egy jól működő intézményrendszerben vannak olyan csatornák, amelyek az információkat megfelelően strukturálva eljuttatják a legmagasabb döntési központokba, végső soron a miniszterelnökhöz. Egy ilyen intézményesített, döntéseket előkészítő struktúra hiányzik, ebből fakad a problémák egy része: tömegével lehet találni egymással nem harmonizáló döntéseket” – tette hozzá.

Az egykulcsos adó kapcsán elmondta, a gazdaság nagyon sok tényezős rendszer, ennek egy elemét kiragadni és minősíteni bátor vállalkozás, sok esetben megalapozatlan. Az egykulcsos adó lehet jó vagy rossz, minden azon múlik, hogy az a környezet, amibe beleépítik, az milyen. Mi nem szerencsésen építettük be. Összességében a felső középosztályt preferáló intézkedéssorozatnak volt a része, ahogyan a devizahitelesek megsegítése, úgy ez is elsősorban ezt a réteget támogatta. Ez sem olyan feltételezésekre épült, amelyek a magyar valóságban gyökereznek. Arra gondolni, hogy a kedvezményezett rétegek sietnek befektetni egy olyan környezetben, ahol minden bizonytalan, az egy félreértés.