Világgazdaság Online

Csaba László közgazdász válasza határozott „igen” volt, mivel előrejelzése szerint hazánk teljesítménye csak 2014-re éri el a 2005-ös szintet. A Közép-európai Egyetem professzora leszögezte: a jelenlegi kormány teljesítette azon vállalását, miszerint megőrzi a költségvetés egyensúlyát, és elejét veszi a válság elmélyülésének.

Mindezzel azonban csak a zuhanás sebességét lehetett csökkenteni, a fellendülés elindításáról egyelőre szó sincs – fogalmazott a szakember. Ehhez ugyanis hosszabb távra szóló célkitűzéseket, reformokat kell felvázolni, többek között ki kell jelölni az euróbevezetés céldátumát.

Ez utóbbi jelentőségét emelte ki Vértes András , a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, aki szerint ugyanakkor túlzás elvesztegetett évtizedről beszélni. Előadásában emlékeztetett: az utóbbi tíz év során Nyugat- és Közép-Európában a harmadik leggyorsabb fogyasztásnövekedés Magyarországon következett be, a reálbérek 40, a reálnyugdíjak pedig 49 százalékkal magasabbak, mint 2000-ben. Az állami pénzügyek szemszögéből azonban nagyobb jelentősége van annak, hogy a 2008-as 6 százalékos finanszírozási igény tavaly 3 százalékos finanszírozási képességgé, vagyis többletté alakult.

Mindezek alapján Vértes András úgy véli: fegyelmezett költségvetési gazdálkodással új lehetőségek nyílnak meg Magyarország előtt, ám ehhez valóban újabb reformokat kell megvalósítani az állami szféra több területén. A kutató szerint az idén 4 százalék alatt maradhat az államháztartás hiánya, jövőre pedig leszorítható a 3 százalékos küszöb alá. Kérdés, hogy a jó eséllyel nyár elején kormányt alakító Fidesz milyen terveket dédelget ezen a területen – figyelmeztetett Vértes András.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható