Egy hajszálrepedés sincs az MNB-ben – Mindenki vágni akart

A Monetáris Tanács megítélése szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével. Rövidtávon az inflációt döntően a szabályozott árak és a nyersanyagárak csökkenése mérsékli, míg az inflációs alapfolyamatok alakulása továbbra is tükrözi a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását. Az indirekt adók közvetlen árszintemelő hatásától szűrt inflációs ráta középtávon 3 százalék alatt maradhat. Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelő kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A kapacitások alacsony kihasználtsága mellett azonban a fogyasztói árakba történő továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve historikusan alacsony bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja – olvasható a júniusi kamatvágás hátterét ismertető rövidített jegyzőkönyvben.

2013. első negyedévében erősödött a globális konjunktúra, azonban a Monetáris Tanács véleménye szerint megnövekedett egy többsebességű növekedési környezet kialakulásának a kockázata. A globális tőkepiaci hangulat korábbi javulását elbizonytalanodás követte, miközben a reálgazdasági indikátorok továbbra is visszafogottan alakulnak. Összhangban a törékeny reálgazdasági és alacsony inflációskörnyezettel, a nagy gazdaságok jegybankjai az elmúlt negyedévben fenntartották, illetve tovább enyhítették laza monetáris kondícióikat. A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat az utóbbi negyedév nagy részében támogatóan alakult, a közelmúltban ugyanakkor növekedett a befektetői bizonytalanság.

A Monetáris Tanács meglátása szerint a magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban is kedvező év eleji növekedési üteméhez az egyes ágazatok év eleji, kibocsátást érintő korrekciója is hozzájárult. A növekedési alapfolyamatokban megfigyelhető lassú javulás azonban arra utal, hogy a hazai GDP bővülése a következő negyedévekben is folytatódhat. A növekedést rövidtávon az export vezetheti az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően, így a gyenge külső kereslet mellett is növekedhet a hazai export piaci részesedése. Az elmúlt évek visszaesését követően a belföldi kereslet alakulása az idei évben stabilizálódhat. A lakossági reáljövedelmek idén érdemben bővülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bővülését. A vállalati beruházások az autóipari beruházások kifutásával idén mérséklődhetnek. A beruházások érezhető élénkülése a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan következhet be, amit támogathatnak a kis- és középvállalatok esetében a Növekedési Hitel Program eredményeként kialakuló kedvező hitelkondíciók. A belföldi kereslet 2014-ben bővülhet érdemben.

Az Európai Unió országai között, a válság kitörése óta Magyarországon tapasztalható az egyik legjelentősebb alkalmazkodás a folyó fizetési mérleg egyenlegében. A magyar gazdaság külső egyensúlyi többlete 2013 során tovább emelkedhet, majd 2014-ben magas szinten stabilizálódhat. A külső egyensúly további javulásával párhuzamosan folytatódhat a külföldi tartozás- és adósságállomány mérséklődése, amely csökkentheti az ország külső sérülékenységét – véli a tanács.

A Monetáris Tanács meglátása szerint az eredményszemléletű költségvetési hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat. A bruttó államadósság az előrejelzési horizonton csökkenő pályát mutat, 2014-re 78 százalék alá süllyedhet. 171

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a visszaeső beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül, a termelésbe bevonható kapacitások mértékét pedig jelentős bizonytalanság övezi. Ha a termelőkapacitások csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazdaság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. Nyitottabb ciklikus pozíció esetén a költségsokkok árazásban történő áthárítási lehetőségei még inkább korlátozottak, a vállalatokat ért költségsokkok inflációs hatásai kisebbek, ami további, érdemi monetáris lazítást indokolhat.

A Monetáris Tanács értékelése alapján a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált, ugyanakkor a Tanácstagok egyetértettek abban, hogy a pénzpiaci mozgások mögött nem áll kizárólag a magyar gazdasággal kapcsolatos tényező. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euroövezet recessziója elhúzódik. A Tanácstagok egyetértettek abban, hogy a pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét, ezért a nemzetközi folyamatokat továbbra is kiemelt figyelemmel kell követni.

A Monetáris Tanács fentieken alapuló megítélése szerint az inflációs cél középtávú elérése, illetve a reálgazdaság helyzete további óvatos monetáris lazítást tesz lehetővé. A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris politika szempontjából a gazdaságban jelenlévő szabad kapacitások mérete és a globális pénzpiaci környezet jelentheti a leginkább releváns kockázatot. A monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja – olvasható a jegyzőkönyvben.

Egyes döntéshozók felvetették, hogy a fentieket tekintve indokolt lehet a korábbiaknál részletesebb üzenetet megfogalmazni a Monetáris Tanács állásfoglalásában a kamatciklusra vonatkozóan. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó korábbiaknál erősebb utalás célravezető a jelen helyzetben.

Az elnök a vitát követően kezdeményezte a szavazást, melynek során a Tanács egységesen (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula) az alapkamat 25 bázispontos csökkentését támogatta. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt.

A rövidített jegyzőkönyv egy új eleme, hogy egyes döntéshozók felvetették, hogy „indokolt lehet a korábbiaknál részletesebb üzenetet megfogalmazni a Monetáris Tanács állásfoglalásában a kamatciklusra vonatkozóan” és „a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó korábbiaknál erősebb utalás célravezető a jelen helyzetben”.

A rövidített jegyzőkönyvben nem új elem, hogy a „pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét”, ahogyan az sem, hogy az „inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt”, hiszen ezeket már a júniusi Inflációs Jelentés közzétételekor is jelezte a tanács.Világgazdaság Online-->