Egyensúlyhiány: Brüsszel vizsgálja Magyarországot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIsmét vizsgálat alá veti a magyar gazdaságot az Európai Bizottság. Brüsszel az úgynevezett európai szemeszter keretében vizsgálja azt, hogy a makrogazdaság egyes területein tapasztalt egyensúlyhiány milyen hatással van a gazdaság egészére. Az eljárás, amely eddig 13 ország esetében állt fenn, most további háromra terjesztették ki – mondta el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Szemesztert indító sajtótájékoztatóján. A vizsgált államok köre Luxemburggal, Horvátországgal és Németországgal bővült ki. Az EU legnagyobb gazdasága esetében a túl magasnak ítélt fizetési mérleg többlet jelenti a legnagyobb gondot.
Magyarország esetében a bizottság különösen az ország kötelezettségei és külső eszközeinek (például részvények, tartalékok) különbségét jelző nettó nemzetközi befektetési pozíciót tartja aggasztónak. Nem véletlenül: miközben Brüsszel szerint a külső kitettségre utaló szám a GDP-hez mérve 35 százalékos lehet, a Magyarországhoz hasonlóan 100 százalékot, vagyis bruttó hazai terméket meghaladó értéket csak Görögország, Írország és Portugália produkálhat. A fizetésképtelenséget csupán nemzetközi mentőhitellel elkerülő mindhárom ország befektetésre nem ajánlott kategóriában van a hitelminősítőknél, akárcsak Magyarország. A bizottság szerint a riasztó mutató hátterében a belső kereslet visszaesése áll, megjegyzik ugyanakkor: az érték – köszönhetően a pozitív fizetési mérlegnek – javult az elmúlt időszakban.
A bizottság aggasztónak tartja a külkereskedelem helyzetét is. Miközben a magyar kormány a forgalom volumenének növekedését emeli ki, Brüsszel arra hívja fel a figyelmet, hogy a külkereskedelmi aktivitás aránya a világ piacán 17,8 százalékkal esett vissza öt év alatt, miközben az elfogadható szint 6 százalék. Éves alapon sem sokkal jobb a helyzet: 2012 egészében 7,4 százalékkal csökkent a részesedés. Mindez azt követően, hogy 2008-ig töretlen volt a növekedés. Brüsszel ezt részben ciklikus, részben strukturális tényezőkre vezeti vissza, ugyanakkor az is a hátterében áll, hogy több cég vonult ki Magyarországról.
Ami a külső tényezőket illeti, a magánszféra eladósodottságát elfogadhatónak tartja Magyarország esetében az Európai Bizottság: a 2012-es adatok szerint ez a GDP 131 százalékát tette ki, míg az uniós határérték 133 százalék. Hozzáteszik ugyanakkor: a lakáspiaci kereslet visszaesése és az alacsony hitelezési aktivitás is kockázatot jelenthet.
2012 végén határérték felett volt a munkanélküliség is (10 százalék helyett 11 százalék), illetve az államadósság is (80 százalék, míg az elfogadott 60), ám hozzá kell tenni: mindkét mutató kedvezőbb hazánkban, mint az uniós átlag. Az államadósság esetében ugyanakkor a bizottság megjegyzi: a gyenge növekedési potenciál miatt továbbra is kockázatos a szint.
