Egyéves rekord - Jó hírek Európából, 275 alá is benézett a forint
Újabb jó hírek érkeztek az európai kötvénypiacokról ma délelőtt: a spanyol államkincstár csökkenő hozamok mellett volt képes pénzhez jutni a tőkepiacokon, az ideiglenes euróövezeti mentőalapnak pedig még fizettek is a befektetők azért, hogy értékpapírjaikba fektethessék pénzüket.
Madrid összesen 4,5 milliárd eurót kasszírozott a mai aukción: a másfél éves kötvényekre 3,3 százalékos, az egy éves kincstárjegyekre pedig 3,07 százalékos hozamot kellett bevállalnia. Összehasonlításul: a legutóbbi kibocsátáskor még 4,2, illetve 3,92 százalék volt ez a mutató.
A befektetők elsősorban a másfél éves papírokat keresték: esetükben négyszeres volt a túljegyzés a júliusi 3,7 százalék után, az egyévesek esetében viszont 2,2 százalékról 1,9 százalékra csökkent ez az érték.
Sikeres kibocsátást hajtott végre az EFSF is, amely 1,5 milliárd eurót vet fel a piacokon három hónapos lejáratú kincstárjegyek eladásával. Az átlagos hozam a júliusi mínusz 0,0113 százalék után most mínusz 0,018 százalék lett, azaz a befektetők a biztonságért cserébe még minimális veszteségeket is hajlandóak elviselni. A 2010 nyarán életre hívott mentőalap által kibocsátott papírok AAA adóskockázati osztályzatúak a hitelminősítők szerint, ami a lehető legjobb minősítésnek számít.
Ezzel párhuzamosan a másodlagos piacokon is javult a helyzet: a Reuters adatai szerint a tízéves lejáratú spanyol kötvények hozama 6,33-ról 6,23-ra csökkent egy nap alatt – július második felében még 7,7 százalék közelében volt ez a mutató – , az olasz papírok hozama 5,79-ről 5,69-re csökkent – egy hónappal ezelőtt még 6,7 felett volt ez az érték -, a portugál kötvények esetében pedig 9,691-ről 9,467-re kúszott vissza a mutató – ez már alacsonyabb, mint 2011 áprilisában, amikor Lisszabon hitelcsomagot kért az EU-IMF párostól az államcsőd elkerülése érdekében.
Elemzők szerint a pozitív trend hátterében egyértelműen annak a híresztelésnek az erősödése áll, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) szükség esetén hajlandó lesz az eddiginél határozottabban és nagyobb erőkkel fellépni a dél-európai tagállamok kötvénypiacain. A túlzottan magas hozamok ugyanis egy idő után fenntarthatatlan adósságpályára állítanák ezeket az országokat – például Spanyol- és Olaszországot -, ez viszont már az egész eurózónát veszélybe sodorná.
A Daily Telegraph mai számában például már arról számolt be, hogy fordulóponthoz érkezett az euórövezeti válságkezelés. Mostanra ugyanis már Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának német tagja is beadta derekát, és jelezte: szükség esetén akár „korlátlan” mértékben is hajlandó beavatkozni az EKB a spanyol és az olasz piacokon. A német kancellár, Angela Merkel szűk bizalmasi köréhez tartozó Asmussen ezzel gyakorlatilag szembehelyezkedett a német Bundesbankkal, amely továbbra is ellenzi az intervenciót.
Az angol lap egyúttal megerősítette a német Spiegel korábbi értesülését, miszerint az euórövezeti jegybank szükség esetén a német kamatszintekhez viszonyítva egy maximális kamatszintet állapítana meg minden tagállam számára – ennek túllépése esetén az EKB azonnal fellépne a piacokon. Ez egyúttal jelzés lenne a piacok felé azt illetően, hogy milyen kamatszinteket hajlandó még tolerálni Frankfurt.
Túlzott optimizmusra azonban egyelőre még nincs ok: Mario Draghi, az EKB elnöke az elmúlt hetekben ugyan utalt a fokozott beavatkozás lehetőségére, ennek feltételei és részletei azonban még homályosak. A frankfurti székhelyű intézmény a várakozások szerint szeptember elején közöl majd részleteket a tervezett intervenció részleteiről.
A jelenlegi óvatosan optimista piaci hangulatot mindenesetre sikerült meglovagolnia a forintnak is, amely ma tovább erősödött az euróval szemben, és délután benézett a 275-ös szint alá is - ez egyéves csúcsnak számít. Ezzel párhuzamosan idei mélypontjára süllyedt a csődmutató is: az 5 éves magyar kötvény CDS árazása 428 bázispontra esett a péntek délutáni 434,5 bázispontról. Év elején még 750 bázispont felett volt ez a mutató.
