Világgazdaság Online

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője elmondta: a január 1-i időpont kellően távol van, és a kormány nyilvánvalóan tesz addig lépéseket. Hozzátette: az IMF-tárgyalások, jóllehet függetlenek a túlzottdeficit-eljárási folyamattól, mindenképpen egy fenntartható adósság- és hiánypályát felvázoló gazdasági programot fognak megszabni, eléggé szoros monitoringgal egybekötve. Kifejtette: ezzel együtt, a kormány keze erősen meg van kötve, és a kormányzati motiváció is az, hogy találjon olyan lépéseket, amelyekkel javítja a várható egyenleget. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ténylegesen is megtörténjen a támogatások felfüggesztése - tette hozzá.

A közgazdász szerint mindazonáltal a támogatás befagyasztásának a GDP-re gyakorolt hatás egy az egyben ekkora lehet, vagy talán a multiplikátor hatásokkal még nagyobb, mint a visszatartott összeg. Elmondta: a meg nem valósult beruházásokhoz társulna önrész is, így a GDP 1,5 százaléknál is többet jelenthetnek így az elmaradt beruházások.

A szakember úgy értékelt: költségvetési oldalon nem egyértelmű, hogy mennyi az, amit a költségvetésnek saját forrásokból kellene kompenzálnia a kieső források miatt, hiszen az EU a leszerződött projektekre még kifizeti a vállalt összegeket. Nem képződne olyan kiadása a költségvetésnek, amit mindenképpen teljesítenie kellene - tette hozzá.

Gárgyán Eszter szerint elég egyértelmű hatása lenne a befagyasztásnak a külső egyenleg szempontjából: az uniós források hozzájárulnak a magyar külső egyenleg 3 százalék körüli GDP-arányos többletéhez. Ez megfeleződhet, ami stabilitás szempontból nem lenne utolsó szempont, főleg, hogy a külső finanszírozási igény miatt kifejezetten magas kockázati besorolásúnak minősül Magyarország az EU többi országához képest - tette hozzá.