Világgazdaság Online

A kiemelkedő ütemű bérnövekedés kizárólag bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos szja bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011. januárra halasztották a bónuszok és prémiumok kifizetését, így a bázis kifejezetten alacsony volt, emiatt viszont a januári adat fog alacsony bérnövekedést mutatni, vélekedett Suppan Gergely .

A bónuszfizetések nélküli rendszeres bérnövekedés a versenyszférában ugyanakkor 5,1 százalékra lassult az előző havi 5,4 százalékról. A nettó bérek 11,4 százalékkal nőttek, ami a tavaly decemberi 4,1 százalékos inflációval korrigálva 7 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez, mutat rá a TakarékBank vezető elemzője. Hozzáteszi, a tavalyi évben összességében 2,4 százalékkal nőttek a reálbérek.

„A családi adókedvezményekkel azonban mind a nettó, mind a reálbér növekedés ennél jóval nagyobb volt. Idén a minimálbéremelés és az ajánlott béremelések miatt erőteljes bruttó bérnövekedés várható, amitől a nettó bérnövekedés üteme lényegesen elmaradhat az adójóváírás kivezetése miatt” – írja Suppan.

Hangsúlyozta: ez utóbbi azonban az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé teszi a családi adókedvezmények igénybe vételét, így összességében idén is számítunk a nettó bérek növekedésére, ami azonban kissé elmaradhat az idénre várt átlagos 4,9 százalékos inflációtól.

„Kedvezőtlen folyamatokat tükröz, hogy a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél az alkalmazásban állók száma decemberben 1,2 százalékkal csökkent, ezen belül a versenyszféra létszáma 0,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest” – jegyzi meg Suppan Gergely.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 692 ezer fő volt, 10 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 213 100 Ft, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 217 900, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 203 500 Ft volt.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (456 900 Ft), ezt az információ és kommunikáció (393 000 Ft), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (379 700 Ft). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (125 800 Ft), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (149 700 Ft) ágakban dolgozók kerestek.