GKI: A gazdaságpolitikai lépések miatt van recesszió

A 2012 végi gazdasági adatok – novemberben az ipar csaknem 7 százalékkal, az építőipar 12 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, kukoricából pedig 40 százalékkal kevesebbet takarítottak be , mint 2011-ben – alapján szinte biztosra vehető, hogy tavaly a visszaesés elérte a GKI által már egy éve jelzett 1,5 százalékot. Eközben az EU-ban 0,3 százalékos volt a GDP-csökkenése, a régióbeli országok többsége pedig növekedésre volt képes (Szlovákia és Lengyelország 2,5 százalékosra). Ez a recesszió belgazdasági, gazdaságpolitikai okaira utal.

A GKI szerint így lesz ez idén is. „A némileg talán javuló európai konjunktúra ellenére, a belföldi kereslet gyengesége miatt összességében csak a GDP stagnálása várható. A beruházások körülbelül 2 százalékkal tovább csökkennek. A jogbiztonság és a piaci kereslet hiánya, valamint az autóipari beruházások kifutása miatt visszaeső üzleti befektetéseket ugyanis aligha tudja ellentételezni az EU-támogatások gyorsított kifizetése. Valószínű a fogyasztás további, de már szerényebb, 0,5 százalék körüli visszaesése is” – írja a gazdaságkutató.

A minimálbérek reálértéke ugyan 1 százalék körül emelkedhet, a munkavállalók egészénél azonban – a GKI által prognosztizált 4,5 százalékos infláció esetén – sem a cégek, sem a költségvetés helyzete nem tesz lehetővé ilyen emelést. „Az infláció mértéke jelenleg nagyon bizonytalan. A mesterséges, a világpiaci árak által nem alátámasztott rezsicsökkentés folytatása ennél is lejjebb viheti az áremelkedést. Ugyanakkor, ha a szolgáltató cégek továbbhárítják az adóemeléseket, netán – költségvetési okokból – további adóemelésekre kerülne sor, avagy időjárási okokból nem lenne kedvezőbb az élelmiszerek ára, akkor nagyon nehéz lenne ez alá vinni az inflációt. A sokféle tartozás által sújtott, egyelőre bizonytalan jövőt látó lakosság feltehetőleg akkor sem növelné fogyasztását, ha arra a reálbér alakulása némi lehetőséget adna” – véli a GKI.

A kutatás szerint a külső egyensúly kedvezően alakul, a külkereskedelmi aktívum és a beáramló EU-támogatások növekedésének egyenlegjavító hatását azonban meghaladja a jövedelem- (profit- és kamat-) kiáramlás negatív hatása. „A kormány fő célja a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés – ezzel a kohéziós alapok megvonásával fenyegető EU-szankció lehetőségének kiiktatása –, s ennek érdekében a tartósan 3 százalék alatti államháztartási hiány elérése. Ez 2012-re sikerült is, azonban a költségvetésben már látható feszültségek mellett a választási gazdaságpolitika látható beindulása ezt 2013-ra és 2014-re is veszélyezteti” – írja a GKI. Szerintük a lazítás így ezt ellentételező adóemelésekhez is vezethet.

„A kormány gazdaságpolitikája mellett az új jegybanki vezetés, az immár teljes egészében a jelenlegi kormánytöbbség által jelölt tagokból álló monetáris tanács irányvonala is bizonytalan. Ha az EU megszüntetné a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, az rövidtávon javítaná az ország és a forint megítélését, ugyanakkor az év második felében jelentősen megnövelné egy választási gazdaságpolitika kialakulásának veszélyét” – vetítik előre.